Az 1956-os forradalom a közmédiában

Nemzeti ünnepünkről a közmédia méltó módon emlékezik. Játékfilmek, dokumentumműsorok, élő kapcsolások szerepelnek a jeles nap palettáján.

A nemzeti ünnep hangulatát október 22-én a felújított Zeneakadémia nyitóhangversenye adja meg. A rendezők a jeles eseményt Egy új korszak nyitánya címmel mutatják be. A világhírű magyar zeneszerző és alapító, Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján rendezett gálaesttel lezárul a Zeneakadémia történelmi felújításának tízéves fejezete, így az intézmény a magyar, valamint a nemzetközi zenei élet élvonalába tartozó központtá válhat. Az est műsorában többek között Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi művei csendülnek fel, a koncertet Beethoven Karfantáziája zárja (M1, Duna World, Bartók Rádió 19.00, Kossuth Rádió 19.00-20.00).
Október 23-án kora reggel Az én ’56-om – emléktöredékekben a történelem című dokumentumműsor Nagy Gáspárt idézi: „Csak a holtak igazára hallgass!” A történelem sorsfordító eseményei személyes emlékek tükörcserepeiből állnak össze. Az interjúfüzér holtak megidézésével és élők gondolataival emlékezik. A beszélgetéseket a költők ’56-ról szóló, megzenésített versei színesítik (Kossuth Rádió 5.06, ismétlés 22.30)
Katonai tiszteletadás Magyarország nemzeti zászlajának. A zászlófelvonást a Hősök teréről a közszolgálati csatornák élőben közvetítik. Az eseményen közreműködik a Központi Katonazenekar, a Nemzeti Lovas Díszegység, az ünnepségen felvonulnak Magyarország történelmi zászlói. (M1, Duna World 8.00).
A Hely egyórás különkiadásában a felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumba látogat. A különleges bemutató megálmodója Goják Sándor, aki 1965-68 között szolgált a nyugati határon. Maga építette meg az egyedülálló kiállítóhelyet, azok emlékére, akik a nyugati határszélen vesztették életüket (Kossuth Rádió 11.06)
Délután A SZABADSÁG NAPJA címmel a közmédia ünnepi megemlékezést közvetít a budapesti Hősök teréről. Az eseményen beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke (M1, Kossuth Rádió – Közelről 16.00).
A Bartók Rádióban, a Délutáni muzsikában Kodály Nyári este darabja a Philharmonia Hungarica zenekar előadásában hangzik el. A műsorszám közvetve kapcsolódik a forradalomhoz, mivel az együttest, korábbi nevén a Szabad Magyar Filharmonikus Zenekart a forradalom után emigráló magyar zenészek alapították (15.04). A Hangverseny 1956 emlékére a Budavári Mátyás templomban című összeállításban a Cantate Vegyeskar és a Honvéd Férfikar működik közre. Nógrádi Péter, Tóth Péter, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán magyar költők műveit zenésítették meg (Bartók Rádió 19.35).
A Duna a C2 – Az elveszett kenupáros című filmet vetíti. A történet az 1950-es években kezdődik. A film hősei, Molnár Gyuri és Gaál Iván igazi pesti, vagyis dunai srácok voltak, akik fiatalkoruk legnagyobb élményeit lapáttal a kezükben, az imádott pesti Dunán gyűjtötték. A ma már hetvenes éveikben járó szereplők visszaemlékezései és egyedi archív felvételek nyomán, két 18 éves fiú szemével elevenednek meg az ’50-es évek. Útjaik elváltak; két teljesen különböző karakter és sors bontakozik ki a múltban és a jelenben, miközben az újbóli találkozásra készülnek (Duna 19.50).
Este az M1 csatornát választók izgalmas premiernek lehetnek részesei. A Szabadság – Különjárat című moziban az alkotók kevéssé ismert, ám rendkívül izgalmas történetet dolgoztak fel. 1956 júliusában disszidáló fiatalok egy kis csoportja eltérítette a Budapest-Szombathely menetrend szerinti repülőgépet, mellyel sikerült Ingolstadtba repülniük. A filmet, amely jórészt egy tizennégy személyes repülőgép belsejében játszódik, tizenhárom nap alatt forgatták le. A sztori hitelességének kedvéért a levegőbe emelkedett a világ egyetlen működőképes, több mint hatvan éves LI-2-es repülőgépe is (M1 20.20).
Éjfél után a Triptichon – Három filmballada című filmet tekinthetik meg a nézők. A három dokumentumfilm sajátos ívet rajzol fel: az egyén útját a forradalom dicsőségétől a megtorlások időszakának rémületén át a teljes önfeladásig, azaz a Kádár konszolidációig, a „gulyáskommunizmusig”. Ezek a filmek – és leginkább a Kádár-kiegyezés miértjét kutató Decrescendo – olyan társadalmi témákat feszegetnek, mint az árulás, az önfeladás, vagy az önbecsülés elvesztése (M1 0.22).