Interjú dr. Úr Viktor Rolanddal, a Hóvár Egyesület társelnökével

A Magyarországon élő kárpátaljai magyarság összefogását, identitásának megőrzését tűzte ki célul a Hóvár Egyesület. A szervezet rövid idő alatt aktív közösséggé vált, havi rendszerességű programjaikon fiatalok és idősek egyaránt részt vesznek. Az egyesület létrejöttéről, céljairól és jövőbeli terveiről dr. Úr Viktor Roland társelnököt kérdeztük.

– Hogyan és milyen körülmények között jött létre a Hóvár Egyesület?
– A Hóvár Egyesület ötlete néhány kárpátaljai gyerekkori barát összefogásából született meg. Mindannyian régóta Magyarországon élünk, és bennünk is erősen jelen volt a honvágy érzése. Szerettünk volna egy olyan közösséget létrehozni, amely kortól függetlenül találkozási lehetőséget biztosít minden kárpátaljai számára, és erősíti az összetartozást.

Sajnos sokan a háború miatt szakadtak el az otthonuktól, de gondoltunk azokra is, akik már korábban települtek át. A célunk az volt, hogy egy kis Kárpátalját hozzunk ide az embereknek.

– Mit jelent számotokra a „Hóvár” név, miért ezt választottátok?
– A Hóvár a Hoverla ritkán használt magyar neve. Úgy gondoltuk, ez egy olyan közös pont, amely minden kárpátaljai számára ugyanazt jelenti, függetlenül attól, hogy Kárpátalján belül honnan származik.

– Te személy szerint hogyan kapcsolódsz Kárpátaljához, és mi motivált az egyesület vezetésében való részvételre?
– Mindannyian Kárpátaljáról származunk, ez a közös bennünk. A vezetőség tagjai gyerekkori barátok vagy régi ismerősök. Az egyesület társelnöke mellettem Komonyi Arnold, alelnökei Béres Márk Valentin és Tuba Adrián, az elnökség további tagjai pedig Linc Annamária, Kész Ádám és Padenics Dominika. A honvágy és a közösség iránti igény hívta életre bennünk ezt az egészet.

– Melyek az egyesület legfontosabb értékei?
– A kárpátaljai identitás megőrzése és gyarapítása. Úgy érezzük, van bennünk, kárpátaljaiakban egy sajátos közös jellemvonás, amelyet fontos továbbadni. A szülőföldhöz, a kulturális értékekhez való kötődés mindannyiunk számára meghatározó. Fontos hangsúlyozni, hogy a Hóvár Egyesület egy alulról szerveződő, politikától teljesen független közösségi és kulturális szervezet.

– Milyen programokat szerveztetek eddig?
– Havi rendszerességgel igyekszünk eseményeket szervezni. Volt már kárpátaljai borkóstoló, sportnap keretében közös strandolás, egy nagyszabású szüreti bál több mint 150 résztvevővel, valamint egy kárpátaljai adventváró, ahol kézműves foglalkozásokon adventi koszorúkat és karácsonyi díszeket készítettek a résztvevők, amelyeket otthon élő idős embereknek adományoztunk. A 2025-ös év utolsó eseménye egy színházlátogatás volt: a Nemzeti Színházban kárpátaljai színészek előadását tekintettük meg.

– Melyik esemény volt a legemlékezetesebb számotokra?
– Talán közhelyesen hangzik, de mindegyik. Ha mégis ki kell emelnem kettőt, akkor a szüreti bált és az adventvárót mondanám. Ezeken különösen jól látszott, hogy kortól függetlenül mindenki igyekezett részt venni, aki csak tudott.

– Hogyan fogadta a közösség az egyesület indulását?
– Úgy látjuk, sokan ugyanazt a hiányt érezték, mint mi. Hiánypótló szervezet lettünk: a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig érkeznek az emberek, és minden eseményen vannak új arcok is. Ez számunkra külön öröm.

– Milyen kihívásokkal szembesülnek ma a kárpátaljai magyar fiatalok Magyarországon?
– Talán a legnagyobb kihívás az elszakítottság érzése és az, hogy sokan egy teljesen új életet kénytelenek felépíteni. Nincs meg az a biztonságos közeg, ami otthon megvan. Az egyesülettel szeretnénk azt az érzést erősíteni, hogy senki sincs egyedül, és van egy közösség, amelyhez fordulhat.

– Hogyan lehet megőrizni a kárpátaljai magyar identitást idegen környezetben?
– Közösségeken keresztül. Ha vannak közös pontok, találkozások, akkor erősíthetjük egymásban az identitásunkat és azt, hogy számíthatunk egymásra.

– Milyen terveitek vannak 2026-ra?
– Már megtartottuk az évtervező megbeszélést, nagyon színes programokkal készülünk, de előre nem szeretném lelőni a poént. A részleteket a közösségi oldalainkon fogjuk megosztani.

– Tervezitek a tagság bővítését, vidéki nyitást is?
– Igen. Bár az elnökség Budapesten működik, látjuk az igényt más városokban is. Szeretnénk felmérni, hol élnek még nagyobb számban kárpátaljaiak, és ott is programokat szervezni.
Jelenleg több mint 50 tagunk van, az alapító tagság 17 főből áll, és folyamatosan várjuk az új jelentkezőket.

– Hol látod a Hóvár Egyesületet 3–5 év múlva?
– Hát ezt nagyon nehéz megválaszolni, mert igazság szerint itt két nézőpont viaskodik egymással. Mert ha az egyesület oldaláról nézem, akkor nyilván szeretnénk azt, hogy minél több ember csatlakozzon hozzánk, és ne csak itt Budapesten, hanem az ország más pontjain is tudjunk adott esetben fiókszervezeteket létrehozni, de ugyanakkor a másik nézőpont meg az, hogy minél több kárpátaljai van Magyarországon, annál kevesebb van otthon, és azt meg nem akarjuk, hogy Kárpátalján kevesebb legyen az ember, úgyhogy igen, ezt nehéz megválaszolni. Reméljük, hamarosan békésebb idők jönnek, és megtaláljuk az egyensúlyt.

– Mit üzennél a Kárpátalja.ma olvasóinak?
– A Magyarországon élő kárpátaljaiakat arra biztatom, hogy kövessenek minket és jöjjenek el a rendezvényeinkre. Az otthoniaknak pedig sok erőt és kitartást kívánok. Kárpátalja él, és élnie kell – mi pedig mindent megteszünk, amit innen tudunk.

– Hogyan lehet kapcsolatba lépni veletek?
– Megtalálhatók vagyunk a közösségi oldalakon, valamint e-mailben az info@hovar.hu címen. Bátran írjon mindenki, aki csatlakozni szeretne.

Kárpátalja.ma