Az iráni konfliktus a világ eddigi legsúlyosabb energiaválságát okozza

Az iráni konfliktus a világ eddigi legsúlyosabb energiaválságát okozza, ami felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások, a nukleáris energia és az elektromobilitás terjedését – mondta a Le Figaro című francia lap keddi számában megjelent interjúban Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója.

A török szakember szerint „van ok optimizmusra is”, mert úgy véli, hogy a világ energiarendszereinek felépítése a következő években át fog alakulni. „Ehhez évekre lesz szükség. Nem jelent megoldást a jelenlegi válságra, de az energia geopolitikája gyökeresen fog megváltozni” – fogalmazott Birol, aki szerint egyes technológiák gyorsabban fejlődnek majd, mint mások. „Így lesz a megújulókkal, a nap- és szélenergiával, melyhez a technológia gyorsan telepíthető. Ez nagyon gyorsan, hónapokon belül be fog következni” – fejtette ki a vezérigazgató.

Birol az elektromos autózás további fejlődése mellett az atomenergia reneszánszára is számít, ami a jelenlegi erőművek élettartamának meghosszabbításával és kisebb, moduláris reaktorok üzembe állításával tart valószínűnek.

Fatih Birol szerint azonban a jelenlegi helyzetben a világ országainak a lehető legtakarékosabban kell felhasználniuk az energiát, ahol lehet spórolni kell vele és javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát. A török közgazdász elmondta, hogy abból a szempontból viszont nagyon borúlátó, hogy a világ korábban még soha nem tapasztalt ilyen léptékű zavart az energiaellátási láncokban.

„A jelenlegi válság súlyosabb, mint az 1973-es, az 1979-es és a 2002-es együttvéve”

– szögezte le Fatih Birol, aki szerint a március is nehéz volt, de utána még rosszabb, „fekete áprilisra” számít. Mint mondta: a jelenlegi háború a világgazdaság „egyik artériáját szorítja el”, nemcsak a földgáz és a kőolaj, hanem a műtrágya, más petrolkémiai termékek és a hélium útját is elzárja.

Az IEA vezérigazgatója elmondta, hogy ha a tengerszoros egész hónapban zárva marad, akkor ebben a hónapban kétszer annyi kőolaj és finomított kőolajszármazék esik ki a világpiacról, mint márciusban. Miközben Magyarországon a kormány továbbra is biztosítja a védett üzemanyagárakat, addig Németországban – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek az autósok:

húsvétkor már a 3 eurót, azaz átszámítva az 1000 forintos literenkénti árat is meghaladták egyes kutakon az árak.

A legkritikusabb helyzet a Rajna–Majna térségében alakult ki, például Frankfurt környékén. Egyes kutakon húsvétvasárnap a dízel ára 3,16 euró, a benziné 3,03 euró volt literenként. Ez messze meghaladja azt a lélektani határt, amelyet sok autós még elfogadhatónak tart. Bár később az árakat csökkentették, így is 2,6–2,8 euró körül maradtak, ami továbbra is kiemelkedően magas szint.

Ahogy korábban a hirado.hu közölte, „védett árat vezet be a kormány a benzinre és a gázolajra” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A döntés értelmében

a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.

A kormányfő elmondta: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánják megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől.

Forrás: hirado.hu