Van-e választása a kisembernek a hatalommal szemben?
„És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak lelkeit, akik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak.”
Van-e a kisembernek beleszólása az élete alakulásába, vagy bele kell törődnie abba, hogy sodródik? Ha választanunk kellene, akkor Tomóceusz Katatikik vagy Gyugyuk lennénk? Rovatunkban Az ötödik pecsét című magyar filmet ajánljuk.
A filmdráma Sántha Ferenc 1963-ban kiadott azonos című regénye alapján készült. Ahogy Fábri Zoltán 1976-os filmadaptációja, úgy az eredetije is nagy népszerűségnek örvend. A 111 perces mozgóképet a Budapest Filmstúdió és a Mafilm készítette.
A történet a II. világháborús Budapest egyik kocsmájában, légiriadók és nyilasterror közepette játszódik. Béla kolléga kocsmájában az élet kisebb és nagyobb dolgairól beszélget az órás Gyuricával, a könyvügynök Királlyal és az asztalos Kovác csal. A társasághoz csatlakozik Keszei Károly, a sánta fényképész, aki elmondása szerint nemrég a frontról érkezett haza. A férfiak azon vitáznak, hogy elméletben melyikük lenne a jámbor Gyugyu, és melyikük a zsarnok Tomóceusz Katatiki.
A példázat szerint Tomóceusz Katatiki egy zsarnok uralkodó volt, Gyugyu pedig az ő a rabszolgája. Gyugyu nyelvét azért vágatta ki, mert egy nap mosolyogni látta. Gyugyu tizenegy éves lányát Katatiki elajándékozta egy nagyúrnak. A kislány meghalt a kegyetlen úr keze alatt. Két évvel később a kisfiát is elvették a rabszolgától. Gyugyu feleségének az orrát egy ügyetlen mozdulatáért vágták le, egy év múlva pedig fél szemére megvakították, mert munka közben rálépett Katatiki kedvenc majmának farkára. Gyugyu azzal vigasztalta meg magát minden este, hogy bár nyomorult rabszolga, de ezeket a szörnyűségeket nem ő követte el, az ő lelkiismerete tiszta. Ugyanakkor Katatiki is úgy gondolta, hogy nem tett rosszat.
Másnap a gyakorlatban kell választaniuk, amikor Bélát, Gyuricát, Királyt és Kovácsot elfogják a nyilasok. Vallatóik között van Macák, aki előző este megzavarta őket a kocsmában, de valódi „vizsgáztatójuk” egy különös civilruhás. A tét: a saját vagy egy embertársuk élete.
Emberi gyarlóságok és Bosch találkozása
A filmben többször feltűnik Hieronymus Bosch egy-egy festményrészlete, ami az emberi gyarlóságot örökíti meg. A németalföldi festő művei nem véletlenül kaptak szerepet. Az első este Király arról számolt be, hogy egy ritka Bosch-albumért sikerült szereznie húst. (Amit végül azért nem sikerül hazavinnie, mert a szeretője megtalálja.)
Katatiki vagy Gyugyu?
Az ötödik pecsét magával ragad a színészi játékával (gondoljunk csak Latinovits alakítására), és mondanivalójával egyaránt. Nehéz erkölcsi dilemmát feszeget, ami 2026-ban ugyanúgy elgondolkodtató, mint 1976-ban volt. Megmutatja, hogy az erkölcsi kérdésekben van választása az egyénnek. Persze, ez egyáltalán nem könnyű lépés.
Ha jó magyar film, akkor Az ötödik pecsét
Az IMDb-n 8,5 pontot, a PORT-on 9,5-öt kapott, a MAFAB-on 89%-ra értékelték. A film helyet kapott a Magyar Művészeti Akadémia listáján is.
„A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata”
– olvasható a Nemzeti Filmintézet oldalán Fábri művéről.
Sz. Kárpáthy Kata