Mit ünneplünk pünkösd napján?
2026-ban pünkösdvasárnap május 24-re esik, pünkösdhétfő pedig május 25-re. A mozgó ünnep dátumát a húsvét határozza meg: mivel idén húsvétvasárnap április 5-re esett, attól számítva az ötvenedik nap, pünkösd vasárnapja május 24-re kerül. A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög „pentékoszté” (ötven) szóból ered. Pünkösdhétfő 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap, így idén is háromnapos hosszú hétvége kapcsolódik az ünnephez.
Zsidó gyökerek: az aratás és a törvényadás ünnepe
Az ünnep gyökerei az ószövetségi zsidó hagyományba nyúlnak vissza. Krisztus idejében a pünkösd zsidó ünnep volt, mégpedig a sínai szövetségé. Szél zúgása és tűz sercegése jelezte Isten jelenlétét és kegyelmének kiáradását. Eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett – amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével. Az ünnepet héberül sávuótnak, a „hetek ünnepének” nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után tartják.
A keresztény pünkösd: az egyház születésnapja
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit az Újszövetség részletesen megörökíti. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére – és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek; belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. 1969-et követően a pünkösdhétfőt már az évközi időhöz sorolják.
Pünkösdi királyság – a rövid dicsőség ünnepe
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az ünneplés egyes elemei – mint például a pünkösdi királynéválasztás vagy a zöldágazás – régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza.
A legismertebb, a középkor óta élő pünkösdi népszokás az egész Európában elterjedt pünkösdi királyválasztás, ahol főként ügyességi próbák – lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás – során a legrátermettebb legény egy évre kapta meg a királyi címet. Uralkodása ideje alatt a pünkösdi király minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott a közösség kontójára. Hazánkban a 16. században már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
Politika- és kultúrtörténeti érdekesség, hogy a kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösdvasárnap akarták királlyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a pünkösdi királyság egynapos dicsősége – a kedvezőtlen előjel elkerülése miatt a koronázást előrehozták pünkösd szombatjára.
Pünkösdi királyné, pünkösdölés, zöldágazás
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút viselt, karján virágszirmokkal teli kosarat. Feje fölé piros kendőt feszítettek ki baldachin módjára. Az ének végeztével mondókák kíséretében magasra emelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Ha valahol nem látták szívesen őket, gyorsan leguggoltatták a kiskirálynőt, hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere.
A pünkösdölés (más néven mavagyonjárás vagy mivanmajárás) énekes-táncos adománygyűjtő népszokás volt az Alföldön: gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve, mondókázva, táncolva végigjárta a falut. Régen pünkösdi rózsa került az ablakba, zöldágak a kerítésekre a tavasz köszöntésére és a ház védelmezésére. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, a férfiak felöltötték ünneplőjüket.
Egyedülálló pünkösdi szokás Szeremlén, a Baja melletti kis Duna menti településen a pünkösdi ladikázás, amely páratlan a Kárpát-medencében. A párválasztó, udvarló néphagyomány az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból, de 2000-ben helyi néptáncosok felelevenítették: legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívtak csónakázni.
A csíksomlyói búcsú – a magyarság pünkösdi zarándoklata
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság egyik legnagyobb vallási és nemzeti ünnepsége. A csíksomlyói kegyhely története a 15. századig nyúlik vissza: 1442–48 között épült a kegyhely és a kolostor, Hunyadi János anyagi támogatásával, 1444-ben pedig Jenő pápa adott bullát, amely búcsúnyerési lehetőséget ajándékozott a kegyhely látogatóinak.
A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. A rendszerváltozás óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra.
2026-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsút május 22–25. között tartják. A hagyományőrző rendezvényre minden évben több százezer ember zarándokol, és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten és szentmisén. Az idei búcsú mottója Szent Maximus gondolata nyomán: „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt.”
Pünkösdkor ismét elindul Székelyföldre a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokvonat. 2026-ban tizenkilencedik éve teszik meg ezt az utat a szerelvények, amelyek alatt összesen több mint 30 000 kilométert tettek meg Erdély tájain, és több mint 15 000 zarándokot szállítottak a határon innen és túlról.
Forrás: mult-kor.hu
Nyitókép forrása: Wikipedia / Veneranda Tertulia / CC BY-SA 4.0