Az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkentek az illegális határátlépések az Európai Unió külső határain
Az illegális határátlépések az Európai Unió külső határain az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkentek, idén pedig további 40 százalékos visszaesést regisztráltak – jelentette ki Magnus Brunner migrációért felelős uniós biztos csütörtökön Luxemburgban.
Az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón az uniós biztos azt mondta: 2026 első hónapjaiban szinte valamennyi migrációs útvonalon csökkenő számok tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a Törökországból az égei-tengeri szigetekre érkezők száma 67 százalékkal, a közép-mediterrán útvonalon az illegális határátlépések száma 46 százalékkal, míg a La Manche-csatornán történő átkeléseké 48 százalékkal esett vissza.
Magnus Brunner szerint az eredmények azt mutatják, hogy az Európai Unió migrációs politikája jó irányba halad, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a külső dimenzióra, vagyis a partner- és harmadik országokkal folytatott együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy a migrációs együttműködést szorosabban kell összekapcsolni az EU rendelkezésére álló eszközökkel, így a vízum-, kereskedelmi és fejlesztéspolitikával.
Az uniós biztos a közelmúlt egyik legfontosabb eredményének nevezte a visszaküldési, illetve kiutasítási rendeletről hétfőn elért megállapodást. Mint mondta, ez volt az uniós migrációs reform utolsó hiányzó eleme, amely jelentős lépést jelent a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában.
Közölte, hogy az új szabályok gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszik a visszatérési eljárásokat. A rendelet világos kötelezettségeket ír elő a kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó személyek számára, erősíti a tagállamok közötti együttműködést, szigorúbb rendelkezéseket vezet be a biztonsági kockázatot jelentő személyek esetében, valamint lehetővé teszi az úgynevezett visszaküldési központok létrehozását az Európai Unión kívül.
Brunner hangsúlyozta, hogy a migrációs paktum végrehajtása a végső szakaszába érkezett. A fő elemek – köztük a hazaküldési rendelet, a biztonságos harmadik ország koncepciója, a biztonságos származási országok listája és a belépési-kilépési rendszer – már rendelkezésre állnak.
A belépési-kilépési rendszerrel kapcsolatban elmondta: az elmúlt hónapokban mintegy 90 millió be- és kilépést regisztráltak, ami heti kétmillió nyilvántartásba vett mozgást jelent. A rendszer több mint 38 ezer esetben akadályozta meg hamis vagy csalárd okmányokkal utazók belépését, és mintegy ezer olyan személy kiszűrését tette lehetővé, aki biztonsági fenyegetést jelentett az Európai Unió számára.
Az uniós biztos közölte azt is, hogy a nyár után az Európai Bizottság új Frontex-mandátumot terjeszt elő annak érdekében, hogy tovább erősítse a tagállamok támogatását, valamint növelje a kiutasítási döntések végrehajtásának hatékonyságát.
A sajtótájékoztatón az ukrán menekültek ideiglenes védelmének jövőjéről szólva Magnus Brunner elmondta: a tagállamok teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát, és egyetértettek abban, hogy az orosz agresszió folytatódása miatt szükség van az uniós ideiglenes védelmi rendszer fenntartására.
Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió egy évvel ezelőtt hosszabbította meg az ukrán állampolgárok számára biztosított ideiglenes védelmet 2027 márciusáig. Közölte: a belügyminiszterek csütörtöki tanácskozásán széles körű támogatás mutatkozott a rendszer további meghosszabbítása mellett.
Tájékoztatása szerint ugyanakkor több lehetséges módosítási javaslat is napirendre került. Ezek között szerepelt annak lehetősége is, hogy a 23 és 60 év közötti, katonaköteles korú ukrán férfiak kikerüljenek az ideiglenes védelem hatálya alól. Brunner szerint ezt a megoldást az ukrán fél is támogatja, ugyanakkor más alternatívák is felmerültek a megbeszéléseken.
Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben terjeszti elő javaslatát az ideiglenes védelem jövőjéről, amely a rendszer meghosszabbítására és esetleges módosítására egyaránt kitér majd. Mint mondta, a bizottság különösen figyelembe veszi azoknak a tagállamoknak az álláspontját, amelyek a legtöbb Ukrajnából érkezett menekültet fogadják be, köztük Lengyelországét, Németországét, Ausztriáét, Csehországét és a balti államokét.
Brunner kiemelte: a tagállamok között egyetértés volt abban, hogy gyors döntésre van szükség a 2027 márciusában lejáró rendszer jövőjét illetően. A részletekről azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mondván, a végleges elképzeléseket az Európai Bizottság hamarosan hivatalos javaslat formájában ismerteti.
Forrás: MTI