Tízezrek állását veszélyeztetheti a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerése
A világ legnagyobb televíziós társaságai, lapkiadói és digitális médiacégei egyszerre küzdenek a hagyományos üzleti modellek válságával, a platformfüggőséggel és a mesterséges intelligencia térnyerésével, amely az Egyesült Államokban már több mint 54 ezer munkahely megszüntetését okozta.
A médiapiac átalakulása egyáltalán nem magyar sajátosság, hanem globális jelenség. Miközben a hazai nyilvánosságban gyakran egy-egy vállalat vagy szerkesztőség átszervezése kerül a figyelem középpontjába, valójában a világ legnagyobb médiacégei is hasonló kihívásokkal küzdenek: csökken a nyomtatott sajtó bevétele, zsugorodik a lineáris televíziózás piaca, a hirdetési pénzek egyre nagyobb része a digitális platformokhoz vándorol, miközben a mesterséges intelligencia (MI) alapjaiban alakítja át a tartalomgyártás és az üzleti működés folyamatait.
Az Egyesült Államokban 2025-ben több mint 17 ezer munkahely szűnt meg a média- és szórakoztatóiparban.
A leépítések televíziós társaságokat, filmstúdiókat, digitális kiadókat és hírszerkesztőségeket egyaránt érintettek. A háttérben nem egyetlen válság áll, hanem több, egymást erősítő folyamat. A hagyományos televíziós üzleti modell évek óta veszít jelentőségéből, a streamingpiac növekedése lassul, a reklámköltések szerkezete átalakul, miközben a befektetők egyre nagyobb nyomást helyeznek a médiacégek vezetőire a költségek csökkentése érdekében.
A legnagyobb szereplők sem maradtak érintetlenek. A Paramount és a Skydance egyesülését követően mintegy kétezer munkahely szűnt meg, miközben a Warner Bros. Discovery és az NBCUniversal is jelentős szervezeti átalakításokat hajtott végre. A hírszerkesztőségek sem kivételek: a CNN, a CBS News vagy az NBC News egyaránt leépítéseket jelentett be, miközben egyre több erőforrást csoportosítanak át a digitális működés irányába.
A változás különösen látványos az online médiában. Az elmúlt években számos kiadó építette üzleti modelljét a közösségi médiából és keresőkből érkező látogatottságra. Az algoritmusok változása azonban kiszolgáltatott helyzetbe hozta a szereplőket. Ennek következménye, hogy több nemzetközi kiadó ma már tudatosan csökkenti függőségét a platformoktól, és előfizetéses modellekre, saját közösségekre vagy közvetlen olvasói bevételekre építi stratégiáját.
A mesterséges intelligencia közben újabb fordulatot hoz az iparágban. A Challenger, Gray & Christmas adatai szerint
az amerikai vállalatok 2025-ben már több mint 54 ezer munkahely megszüntetését kötötték közvetlenül az MI-alapú automatizációhoz.
A technológia ma még elsősorban tartalom-előkészítési, fordítási, kutatási vagy adminisztratív feladatokban jelenik meg, de a vállalatok egyre szélesebb körben vizsgálják, hogyan lehet vele növelni a hatékonyságot.
Ez a folyamat Magyarországon is megfigyelhető, bár más fejlettségi szinten.
Filó Angéla Katalin, az AI-Mentor alapítója szerint a legtöbb hazai vállalat még mindig kísérleti fázisban tart: tartalomgyártásra, fordításra vagy prezentációk készítésére használják az MI-eszközöket, de a valódi üzleti integráció még ritka. A szakember szerint azonban már nem a technológia, hanem a vezetői döntések és a szervezeti alkalmazkodás jelenti a legnagyobb kihívást.
A magyar médiapiac eközben tovább növekszik, de szerkezete gyorsan változik. Incze Kinga, a Whitereport ügyvezetője által ismertetett adatok szerint a teljes hazai médiapiac volumene 2024-ben már elérte a 619 milliárd forintot, miközben
a Magyarországon működő Top 100 médiacég összesített árbevétele 421 milliárd forintra emelkedett.
A leggyorsabban ugyanakkor nem a hagyományos médiatermékek, hanem az úgynevezett szürke zóna növekszik, melynek értéke már meghaladja a 40 milliárd forintot. Ebbe a kategóriába tartozik többek között az influenszerpiac, számos platformalapú tartalomgyártási modell, valamint olyan digitális szereplők köre, melyek a klasszikus médiastatisztikákban nem jelennek meg, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hirdetési és figyelemgazdaságból.
A médiavállalatok számára ezért ma már nem elsősorban az a kérdés, hogyan lehet fenntartani a húsz évvel ezelőtti üzleti modellt, hanem az, hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan piachoz, ahol a tartalomfogyasztás, a hirdetési bevételek és a technológiai környezet egyszerre változik. A nyomtatott lapok példányszámai csökkennek, a lineáris televíziózás közönsége öregszik, a digitális reklámpiac jelentős részét globális platformok uralják, miközben az MI újabb hatékonysági kényszert hoz az iparágba.
Ebben a környezetben a szervezeti átalakítások, összeolvadások, költségcsökkentési programok és új üzleti modellek keresése nem kivételes események, hanem a médiapiac új normájává váltak. A kérdés ma már nem az, hogy átalakul-e a médiaipar, hanem az, hogy mely vállalatok tudnak elég gyorsan alkalmazkodni ahhoz a világhoz, ahol a technológia gyorsabban változik, mint a fogyasztói szokások vagy a vállalati struktúrák – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
Forrás: hirado.hu