Hála a kegyelemért

Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik.

Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk emberi természetünk szerint, éppenúgy, mint a többiek. De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek! – és vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban. Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.

 

Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. (Ef 2,8-9)

Városi ügyészként gyakran vizsgálok meg kérelmeket, hogy zároljak egy-egy olyan okiratot, amelyben valakit egy bűncselekménnyel kapcsolatban elítélnek. Az okiratokat a bíróság saját megítélése alapján tartja távol a nyilvánosságtól. Van azonban egy kérdés az űrlapon: „Miért jogos a zárolás?” Csupán egyetlen olyan kérelmet láttam, amiről úgy gondoltam, hogy igazán alázatos. „Nem érdemlem meg, hogy az irataimat zárolják, de hálás lennék, ha a bíróság helyt adna a kérésnek.”

Ez a válasz minta arra nézve, hogyan kellene gondolnunk a megváltásra. Krisztus halála és feltámadása által el akarja törölni bűneink teljes okiratgyűjteményét, ha igaz szívvel elfogadjuk a megváltást. Valaki, aki jócselekedetekkel próbálja megragadni a megváltást, úgy gondolja, hogy megdolgozott érte és megérdemli. Ha azt gondoljuk, hogy a megváltás a véletlen vagy a szerencse dolga, Istent önkényesnek tekintjük, és félreértjük a kegyelem lényegét. De aki méltatlannak látja magát, akit Isten mégis szeret, az megérti, hogy bűneinkből egyedül hit által és Isten kegyelméből szabadulhatunk. A zárolás pecsétje, melyről Isten gondoskodik nem „jogos”, mégis hálásak lehetünk Isten szeretetéért és Krisztus áldozatáért.

Imádság: Drága Istenünk, nem vagyunk méltók megbocsátásodra, mégis alázatosan kérjük kegyelmedet. Ámen.

Nincs érdemünk arra, amit Isten kegyelemből ad nekünk.

IMÁDKOZZUNK, HOGY ALÁZATTAL FOGADJUK ISTEN KEGYELMÉT!