A néphit szerint kezdődnek az őszi viharok
A szeptemberi hónap Szent Mihály havaként az őszi munkák csúcsidőszakának számított. A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka. Máté napja, szeptember 21-e, fordulópont volt a népi kalendáriumban. Ezen a napon kezdték el az őszi gabona vetését.
A keresztény egyház Máté apostolra és evangélistára emlékezik ezen a jeles napon. Mátéról nagyon kevés történetileg hitelesnek tekinthető adat maradt fenn, legendái azonban bővelkednek a fordulatokban. Máté, másik nevén Lévi, egyike volt Jézus követőinek és apostolainak. Adószedő és vámos volt Kafarnaumban, mielőtt Jézus felszólította, hogy kövesse. A Máté név a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: „Jahve ajándéka“, vagy „a hűséges”.
Máté-napi hagyományok
Máté napján a magyar néphagyományban a mezőgazdasági munkákhoz, különösen az őszi búzavetéshez és az időjárás-jósláshoz kapcsolódó szokások gyűltek össze.
A néphit szerint Máté napján kezdődnek az őszi viharok, és ez az őszi búzavetés kezdete. Jelentős időjárási fordulónap.
A búzavetés számontartott időszak volt, maga a búzahét vidékenként váltakozott. Általánosságban a csillagászati ősz első hónapjába eső négy hét a vetési terminus: mátéhét, mihályhét, ferenchét, gálhét.
A vetést a Biblia gyakran Isten igéjéhez hasonlítja. Ha jó talajba hullik a mag, sokszoros termést hoz, de az útra, köves talajra eső magokat a madarak kapkodják fel.
Népi megfigyelések
A vetés napját természeti jelenségekhez, megfigyelésekhez kötötték. Az őszi búzát a tölgy- és a kőrislevél lehullása után vetették, míg a tavaszi búzát akkor, amikor a borz és a varjú először tette tiszteletét a szántásban.
Általános szabályként tartották:
„ősszel porba, tavasszal sárba kell vetni.”
Az árpa akkor került a földbe, amikor a kökény virágzott, vagy a kakukk megszólalt.
Máté-napi tilalmak
Voltak olyan térségek, ahol éppen ezen a héten nem vetettek, mert úgy vélték, „csak pelyva kelne a mag után”.
A vetés előtti napon nem sütöttek kenyeret, mert a kenyeret megszegők búzája üszkössé vált volna.
Vetés előtt semmit sem adtak kölcsön, mert attól tartottak, az elviszi a szerencsét.
Vetés napján a hajdani tápaiak kenyeret nem sütöttek, még a hamut sem háborgatták, bolygatták meg a kemencében.
Régebben a vetésidő alatt nem volt szabad káromkodni, sem dohányozni.
Népi időjóslás
„Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják” – tartja a paraszti hagyomány Máté napjáról.
„Ha Máté nevet, nem lesz a borból ecet” – a mondás arra utal, hogy a Máté-napi napsütés jó bort vetít előre.
Ellenben, „ha Máté napján fúj a szél, hat hétig fúj”. A néphit úgy tartja, hogy ezen a napon vagy környékén kezdődnek az őszi viharok.
A paraszti hagyományban úgy tartották számon, „ha Máté napján ha esik, esős lesz az ősz”. A Máté-napi esőből csapadékos őszt jósoltak.
A ma7.sk nyomán
(Nyitókép: illusztráció)