A nap verse: Zselicki József: comedia

pojáca rikkancs időben

a bűvész

nyulak helyett

a gyárakból bűvködi
a semmit
az ehetetlent

szentül térdepli
templomok kövét
az ateista
kofa
árulja tudományát
a professzor
petrezselymet

a költőt
hogy szomjan ne fúlna
a szó
közhelyek bódíthatnák bambán

újgazdagék
háza előtt
sej, haj –
pusztulásig vigyorog
és tartja tenyerét
a nyomorúság

a pondrónak
kész röhej
a tragédia