A határon túli reformátusok helyzetéről tárgyalt a generális konvent
A határon túli reformátusok helyzetéről, az utóbbi egy év eredményeiről és a kettős állampolgárság intézményéről tárgyalt az egységes Magyar Református Egyház vezető szerve, a generális konvent keddi temesvári plenáris ülésén.
Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke kiemelte, hogy a Kárpát-medencei egységtörekvések kedvező fogadtatásra találtak a magyar reformátusságon kívül is. Nemcsak a Debrecenben 2009-ben történt egyesülést üdvözölték ugyanakkor, hanem az is, hogy 2010-ben az amerikai Grand Rapdis-ben is egységesültek az addig különálló református világszövetségek – mutatott rá.
A püspök szólt egyebek mellett a Kárpát-medencei iskolák és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozásának ügyéről, a Lévay József Református Gimnázium fennállásának 450. évfordulójáról és a Magyar Reformátusok Hatodik Világtalálkozójáról (a jelenlegi ülés is része a májustól októberig tartó rendezvénysorozatnak).
A püspök az egység látható jeleként említette a fehérgyarmati emlékművet, a Kárpát-medencei közös tanévnyitót, és azt, amikor táblát avattak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emlékére Gyulafehérvárott.
Bölcskei Gusztáv beszámolt továbbá a Kárpát-medencei Rádiótanács megalakulásáról, illetve a kárpátaljai református iskolák számára összegyűjtött 11 millió forintról. A legfontosabb pillanatnak azt nevezte, amikor a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jelezte, hogy ugyan fenntartással, de csatlakozik az egységes Magyar Református Egyházhoz. „A kettős állampolgárság az egyes emberek eléréséről, az autonómia pedig a közösségek eléréséről szól” – mondta temesvári előadásában Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Az MRE zsinatának tagja áttekintést adott a nemzetpolitika elmúlt húsz évéről is.
A kettős állampolgárságról és az autonómiáról elmondta: ezek a kisebbségek viszonyát rendezik mind az anyaországban, mind pedig saját országukban. Hangsúlyozta: a kettős állampolgárság nem érinti az egyén viszonyulását az országhoz, ahol él. „Szlovákiában nem érinti a szlovák állammal való viszonyt az állampolgárság. A célunk az volt, hogy a magyarokat ne lehessen ne magyarnak tekinteni az anyaországban” – jelentette ki a helyettes államtitkár.
A határon túli magyar közösségek többségi államhoz fűződő viszonyának megoldása az autonómia. Ahol ez Nyugat-Európában már megvalósult, ott harmonikussá vált a közösségek viszonya – közölte. Az autonómiának – mint mondta – sok fajtája van, hozzátéve: „ha létrehozunk olyan intézményeket, ahol az emberek megélhetik a magyarságukat, legyen az óvoda, kulturális központ, egyetem, vagy éppen egyház, már az autonómiának minősül”.
Temesvár református esperese, Fazakas Csaba köszöntőjében elmondta: Temesvár valamikor magyar többségű város volt, jelenleg lakosságának csak 7,26 százaléka magyar, ebből négy gyülekezetben 2500 református él, az egyházmegyében összesen 6300. Mint mondta, „Temesvár a reformátusok Mekkája”, amelyet minden magyarnak érdemes lenne legalább egyszer meglátogatnia, hogy lássa: honnan indult el a romániai modern demokrácia 1989-ben.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt mondta: súlyos problémát jelent számukra az elvándorlás, ezért programokat szervezek a fiatalok szülőföldjükön tartásáért. Az egyházkerület nehéz anyagi helyzetben van, az állami és egyéb támogatások elapadóban vannak, nem tudják használni a visszaszerzett földeket, és nincsenek bérbe adható ingatlanjaik sem, központi járulékokból élnek – mutatott rá.
A generális konvent évente ül össze, év közben az elnökség és az operatív bizottságok biztosítják a munka folyamatosságát.
Forrás: MTI/kronika