Ünnepeltek a nagybégányi óvodások
Több mint 100 éve ünnepli a világ március 8-án a nőket.
Versek, énekek születtek a szebbik nemről. Kicsik és nagyok, fiatalok és öregek köszöntik ezen a napon nő nemű szeretteiket, munkatársaikat, ismerőseiket virággal és kedves szóval. Az iskolákban és az óvodákban is megemlékeznek a férfiak oldalbordájáról. S bár mi nők előszeretettel hangsúlyozzuk, hogy nem is tartjuk ezt az ünnepet, s hogy ez már kiment a divatból, azért valljuk be, hogy igen jólesik az a néhány bók, pár szál virág, amelyet ezen a napon kapunk.
Számomra leginkább a gyerekek még őszinte köszöntése jelenti a legtöbbet. Ők igazán szépnek, okosnak, kedvesnek, rendíthetetlennek és védőbástyának tartanak bennünket.
Ezért is öröm számomra, amikor minden márciusban telerakhatom a hűtőszekrény falát a rajzaikkal, és vázába tehetem a – sokszor a szomszéd kertjéből csent – virágjaikat.
Az óvodai, iskolai szerepeken is szeretek részt venni. Nemcsak az előadásuknak örülök – bár idén Anna lányomból egy szót sem lehetett kihúzni –, hanem a szülőkkel való találkozásnak, a szépen felöltöztetett gyerekek látványának.
Tegnap a nagybégányi óvodások készültek műsorral a nemzetközi nőnap alkalmából. 35 kislány és kisfiú vett részt az anyukák és nagymamák köszöntésében. Hallhattunk tőlük versikéket, énekeket, illetve különféle táncokkal és színjátékokkal tették vidámmá és érdekessé az előadásukat. A kicsik még megszeppenve és alig érthetően szavaltak, a nagyobbak viszont már magabiztosan adták elő köszöntőiket. A műsor végén a gyerekek saját készítésű cserepes virággal kedveskedtek a jelen lévő szebbik nemnek. Nem mellesleg jó néhány apuka is tiszteletét tette az előadáson.
Évről évre újabb játékokkal, készségfejlesztő eszközökkel szerelik fel az óvodát, legutóbb az újrahasznosítás jegyében készítettek kültéri játékokat. Terveik között szerepel az óvoda patinás – az egykor a nemesi Nemes család tulajdonát képező – épületének
Kárpátalja.ma



