Újabb történelmi emlékhelyek

A budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri református kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia, valamint a Magyar Tudományos Akadémia történelmi emlékhellyé válásáról döntött a kormány, melyek száma így összesen 47-re emelkedett Magyarországon.

Az Eötvös József Collegiumot Eötvös Loránd fizikus alapította 1895-ben magasan képzett középiskolai tanárok kinevelése céljából. A Collegium Gellért-hegyen található, 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte, falai között a magyar szellemi élet számos képviselője tanult. A háború előtt a magyar szellemi elit nevelő intézménye volt, ahonnan országunk nagyjai és tudósai indultak útjukra. A háború után, a hatvanas évektől újjászervezett Collegium is számos tudóst és kiválóságot adott hazánknak. Az intézmény ma az ELTE szakkollégiumaként működik.

A Mezőtúri Református Kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A Kollégium és Könyvtára az alapítása óta eltelt közel fél évezred alatt mindvégig az Alföld meghatározó szellemi központja volt. 1948-ban államosították, majd a gimnáziumi képzést is megszüntették, amely csak az után indult újra, hogy a református egyház 1992-ben visszakapta az intézményt.

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családja, a Kölcseyek egykori kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig Kölcsey Ferenc, itt írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét. Síremléke a szatmárcsekei temetőben található.

A Ludovika Akadémia Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között épült, klasszicista stílusú épület, mely 1872-től a magyar honvédtisztképzés színteréül szolgált. 1945 után tisztképző lett, illetve felsőoktatási intézménynek, majd a Magyar Természettudományi Múzeumnak adott otthont. 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusaként áll a köz szolgálatában.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítására gróf Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel. Az intézmény a 19. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett, eszméje a reformkor és a modern Magyarország születésének központi gondolata, a mai napig állandó hivatkozási pont.

Forrás: Kultúra.hu