Nevetve Vet
Mit csinál a magvető? Vet. Ilyen pofon egyszerű. Mindenhová szór.
Ez a dolga. Ha nem szór, esély sincs a folyamathoz. A mag elszórása teremti meg a lehetőségét annak, hogy valami elkezdjen növekedni. Ennyi. A magvető mindenhová szór. Tudom, általában ezt „az igére” szoktuk érteni, de szerintem ebben a történetben messze sokkal-sokkal-sokkal több van. Ez egy esszencia. Maga az élet működésének elve. Tegnap éjjel összeállt bennem.
A magvető vet. A mag hullik. A föld befogadja, és gyümölcsöt hoz. Ennyi az egész. És ha még ezt sem érteném, elmondja úgy is, hogy a magvető vet. A mag repül. A föld nem fogadja be, mert kőből van, és a mag meghal és nem hoz gyümölcsöt. De úgy is, hogy a magvető vet, a mag repül, a föld befogadja, kihajt a mag, de a környezetében növő gyomok győznek, és elhal a mag. MINDENHOL világos, hogy a magvető vet. Ennyi. A megvetőnek semmi köze a földhöz. És most már abban is biztos vagyok, hogy itt egyáltalán nem arról a Pál apostol szerinti gyülekezetépítési modellről van szó, hogy ki plántálta, ki öntözte, ki trágyázta (ebben sokan szívesen részt vesznek :p) és ki aratta le a babérokat. Ennél messze esszenciálisabb. Pál egy szimpla vezetéselméleti összefüggést világít meg, és az is megér egy misét és nagyon fontos, de EZ itt egészen más. Ez az alapokat rakja össze neked. Jézus nem véletlenül magyaráz.
Mondom, hogy mire jöttem rá, és nagyon gáz, de nekem is most állt egybe. A magvető vet. Magokat szór. Ennyi a dolga. Nem végez bonyolult kutatásokat és nem gén-manipulálja a magot, hanem egyszerűen szórja. Nem ő hozza létre a magot. A mag már adott. Nincs baj a mag minőségével. Ami a MAGVETŐT illeti, neki az a dolga, hogy SZÓRJA a magot. És egyben ez a felelőssége is. Ez nem kevés! Igen ám, de a magvetők (így köztük én is) túl lealacsonyító és leegyszerűsítő szerepnek érezzük ezt a magvetősdit. Ezért fontosabb terepekre igyekszünk evezni. Pl. létre akarunk hozni olyan magokat, amelyek MAGUKTÓL szóródnak szét. SŐT, olyan mutáns magokat, amelyek erőszakkal meghódítják a földeket. Amelyek megparancsolják a földnek, hogy teremjen. Szóval manipulálunk a maggal. Legalábbis azt hisszük. De ez csak illúzió, mert a maggal minden oké. Isten évezredek óta kiváló minőségű saját szabadalma. Optimális körülmények között száz esetből százszor százszoros hasznot hoz. Kiváló termék.
Az időnk egy másik jelentős részét az teszi ki, hogy a földeket próbáljuk meggyőzni, hogy teremjenek. Rámegyünk a számokra. Nem oké, hogy csak két mag kelt ki. Nem, én tízmillió hektárt akarok. Gyors meggazdagodást akarok. Be akarom zsebelni az elismerést, hogy én milyen frankón király magvető vagyok. Persze, nem vagyok. De eljátszom. És mennyien járnak a gyülekezetbe… lefordítva: mennyire vagy hatékony magvető? Milyen a kikelési rátád? Mintha az az én érdemem lenne, hogy kikel-e a mag! Nem, abszolút nem szempont a magvető munkájában, hogy a mag kikel-e, mert az ő dolga, hogy hintse. A föld ADOTT. Mert a föld az emberi szív!
És akkor itt az utolsó összetevő, drága testvéreim az Úrban, ez pedig a föld. Hihetetlenül mérhetetlenül brutálisan sok energiát fektetünk abba, hogy a köves talajt termővé tegyük, legyomírtózzuk a gyomos talajt, és beszántsunk minden utat, hogy ne legyenek útszélek, és barátocskám, rájöttem, hogy ez mind-mind TELJESEN felesleges munka. Amikor a magvető ezekkel foglalkozik, akkor nem a munkáját végzi. Nem hinti a magot, hanem a földet akarja jóvá tenni, pedig a föld adott. Nem terem mindenhol gyümölcs. Ez egy kemény történet, de megértettem, hogy aki tényleg elkötelezett a szolgálatban, abban előbb-utóbb tuti felvetődik az a kérdés, hogy ebben benne kell legyen Isten keze, mert hogy az emberek nem azért térnek meg, mert mi azt akarjuk, hanem azért, mert Ő úgy akarja. De akkor miért nem tér meg mindenki? Na EZ az, ami nem az én dolgom. Én inkább csak hintem a magot.
Forrás: ujragondolo.hu