Valódi magyar érdekképviselet

A KMKSZ Mátyfalvai Alapszervezetének március elején megtartott tisztújító közgyűlésén Tóth Roland személyében új alapszervezeti elnököt választottak a helyiek. A tisztséget 2002 óta Varjú Irén töltötte be, aki a továbbiakban alelnökként segíti majd utódja munkáját. Az alapszervezet titkára továbbra is Riskó Ágnes, pénztárnoka pedig Lődár Piroska lesz. Tóth Rolanddal munkájáról s az alapszervezet mindennapjairól beszélgettem.

– 1987. április 11-én születtem Mátyfalván. Itt fejeztem be az első nyolc osztályt is, a helyi, ukrán tannyelvű általános iskolában. A 9. osztályt a Tiszaújhelyi Általános Iskolában végeztem, majd egy évet tanultam a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskolában. 2003-ban felvételt nyertem az abban az évben induló Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba. Az intézmény 2006-os, első kibocsátásának én is tagja voltam. Majd a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem–földrajz szakos diákja lettem. 2010-ben történelem, 2011-ben pedig földrajz szakon szereztem meg a BSc (Baccalaureus) szintű diplomát. Ugyanebben az évben visszatértem a líceumba, de már nevelőtanárként. Óráim ugyan nincsenek, de helyettesíteni mindkét szakirányban szoktam.

– Mikor és hogy kerültél kapcsolatba a KMKSZ-szel?

– 2007 óta vagyok a tagja. Az akkori elnök, Varjú Irén megkérdezte, nem segítenék-e neki sportnapok vagy egyéb rendezvények lebonyolításában. Mivel a futballt és a kézilabdát szeretem, s valamennyire értek is hozzájuk, beleegyeztem, hogy legalább a bírók megfizetésével ne legyenek pluszköltségei az alapszervezetnek. Ekkor lettem tag. Majd a főiskolán megismerkedtem Horkay Sámuellel (ma a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője – a szerk.) és Bocskor Lászlóval (ma a KMKSZ Beregszászi Városi Alapszervezetének elnöke – a szerk.), akik közelebb vittek a KMKSZ-hez. Akkor már tudtam, hogy nem leszek más pártok tagja, mert úgy véltem, hogy a KMKSZ az egyetlen, amely valóban a magyar érdekképviseletet szolgálja. Aztán pedig még inkább „belemélyedtem” a KMKSZ életébe, tevékenységébe.

– Elnökként mivel igyekszel majd színesíteni az alapszervezet munkáját, életét?

– Jelenleg 304 főt számlál a mátyfalvai KMKSZ-tagság. Ha az anyagiak megengedik, akkor szeretnék majd kirándulásokat, megemlékezéseket szervezni. Utóbbiakat március 15-e, október 23-a, s a nemzeti összetartozás napja, vagyis Trianon évfordulója, június 4-e alkalmából. Meg kell maradnunk magyaroknak akkor is, ha nincs magyar iskolánk. Azok a gyerekek egyébként, akiknek szülei szeretnék, hogy gyermekük magyar iskolába járjon, a szomszédos Tiszaújhelybe vagy a nagyszőlősi Perényi-középiskolába járnak be.

– Az ifjúságot is szeretnéd tehát némiképp bevonni az alapszervezet életébe?

– Nemrég a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökségi ülésén arról volt szó, hogy minden alapszervezeti elnök igyekezzen beszervezni maga mellé egy fiatalt is. A tiszakeresztúri elnököt, Dobsa Istvánt és engem külön ki is emeltek akkor, hiszen mi magunk is fiatalok vagyunk még. A mi feladatunk az, hogy egy fiatalokból is álló, minőségi csapatot hozzunk össze a saját falunkon és alapszervezetünkön belül. Az ifjúsági hittanon sokszor negyvenen is összegyűlünk. Ha nem is feltétlenül megemlékezésekkel, de sportnappal, kirándulásokkal, a magyarsággal kapcsolatos filmek vetítésével nekem is sikerülne ennyi embert összegyűjtenem egy-egy alkalomra. Hisz az egyszerű filmnézésnek is teljesen más a hatása akkor, ha társaságban zajlik, ahol van alkalom meg is beszélni azt. Falun belül lehetetlen az, hogy csak politizálással közelítsünk az emberek felé. A szervezést már elkezdtem, de persze sok dologra lenne még szükség.