A legértékesebb diplomák és amiket kár megszerezni

Csütörtökön este eldől, hogy a 141 ezer jelentkező közül szeptemberben ki kezdheti meg tanulmányait valamelyik főiskolán vagy egyetemen Magyarországon: ekkor hirdetik ki ugyanis a felvételi ponthatárokat. Utánanéztünk, hogy itthon milyen diplomával könnyű, és mivel nehéz vagy szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A Forbes magazin nemrégiben összeállította azoknak a szakmáknak a listáját, amelyek a gazdasági válság hatására Amerikában hamarosan eltűnhetnek a süllyesztőben. Eszerint az elmúlt években a pályán lévő utazásszervezők, hírolvasók, agrármérnökök, középiskolai tanárok, forgalomirányításban részt vevő rendőrök, hirdetésszervezők és korrektorok iránt drasztikusan csökkent a kereslet az Egyesült Államokban. De mi a helyzet itthon? Hogyan tudnak elhelyezkedni azok, akik a manapság oly népszerű egyetemi meg főiskolai topszakok valamelyikén, vagy éppen egy általános képzést nyújtó szakon végeznek?

Nem változott jelentősen a felvételizők körében a népszerű szakok listája idén. A szakmai gyakorlattal együtt 7 féléves alapképzések közül továbbra is a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, valamint a mérnök-informatikus szak vezet – az Oktatási Hivatal adatai szerint. A jogászképzés viszont, amely 2010-ben harmadik volt a népszerűségi listán a felvételizők számát tekintve, idén kiesett az első ötből. Bekerült viszont a kereskedelmi és marketingképzés.

Nyolc-tíz olyan egyetem és főiskola van, mely a munkaadók által is értékelt diplomát és végzettséget ad: többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, a Miskolci Egyetem vagy a Debreceni Egyetem – mondta a hvg.hu-nak korábban Kovács András, a munkaerő-kiválasztással és toborzással foglalkozó Grafton ügyfélkapcsolati vezetője.

„A munkaadók ritkán keresnek friss diplomás fiatalokat, többnyire olyanokat toboroznak, akiknek legalább két-három éves szakmai tapasztalatuk van az adott területen” – válaszolta megkeresésünkre Német Gábor, a hazai és külföldi munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó EU-JOBS Kft. marketingvezetője. Az egyetemi évek alatt úgy lehet szakmai gyakorlatot szerezni, ha valaki gyakornokként helyezkedik el egy cégnél. Amennyiben 3-6 hónap alatt be tudja dolgozni magát – elégedettek a teljesítményével és megfelel a vállalati elvárásoknak -, amint megszerzi a diplomáját, állományba is veszik.

Nyerő szakmák: a képzés ára és a követelmények

Továbbra is a pénzügyi, gazdasági, külkereskedelmi terülten megszerzett diploma igazán értékes, a mérnökökre is nagy a kereslet, de az informatikusok, webfejlesztők, online marketingesek is viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni – mondta Német Gábor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) például a magyar nyelvű programtervező-informatikus szakra idén minimum 15, legfeljebb 500 embert vesznek fel – nappali, alapképzésre – a költségtérítéses képzésért egy félévre 227 ezer forintot kell fizetni. E szakon tavaly az államilag finanszírozott képzésre 329 ponttal, míg a költségtérítésesre 320 ponttal lehetett bejutni. Az Óbudai Egyetem (korábban Budapesti Műszaki Főiskola) budapesti államis mérnök-informatikus képzésére 324, a költségtérítésesre pedig 321 ponttal lehetett bejutni tavaly. Idén 15-340 főben határozták meg a hallgatói keretszámot, aki lecsúszik az államis helyekről, 195 ezer forintot fizethet költségtérítés gyanánt.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdálkodási és menedzsment szakán folyó magyar nyelvű államis képzésre tavaly 453 ponttal lehetett bejutni, míg a költségtérítéses helyeknél 431 pontnál húzták meg a határt. Az utóbbira felvételt nyerőknek egyébként 225 ezer forintba kerül egy félév. Az angol nyelvű tanulmányokért az államilag finanszírozott képzésre bejutóknak 445, a költségtérítéseseknek 322 pontot kellett elérniük. Utóbbiaknak egy félév 690 ezer forintba kerül. E szakra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 437 ponttal lehetett bekerülni, a költségtérítses helyekre pedig – egy félév ára 225 ezer forint – 336 ponttal. Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetniük a költségtérítéses képzést választó diákoknak a gazdálkodási és menedzsment szakért: egy szemeszter 687 500 forint, ezért cserébe viszont az angol és a magyar nyelvű képzéshez tavaly már 200 pont is elég volt.

Amivel nehéz elhelyezkedni: szabad bölcsészet, andragógia és a többi

„Vannak olyan tömegszakok, általános szakok, amelyek nem adnak specifikus képzést, és a hallgatók az utolsó években sem tudnak szakosodni. Ilyen például az andragógia, a kommunikáció vagy éppen a marketing” – mondta Német Gábor. Ráadásul ezeken a területeken a legnehezebb friss diplomásként, szakmai tapasztalat nélkül elhelyezkedni.

Az andragógia – felnőttképzés, régi nevén: népművelés – évek óta népszerű a felvételizők körében. Az alapszakon művelődésszervezői, humán szervezői, munkavállalási tanácsadói, személyügyi szervezői ismereteket lehet elsajátítani. A Szent István Egyetemen tavaly 365 ponttal lehetett a nappali tagozatos, államis, 200 ponttal pedig a költségtérítéses képzésre bejutni. Idén 10-57 embert vesznek fel, a költségtérítéseknek 81 ezer forint a féléves tandíj. Az ELTÉ-n 15-45 diákot vesznek fel nappali tagozatra, a fizetős képzés 165 ezer forintba kerül. Tavaly az államis képzésre 419, a költségtérítésesre 435 ponttal lehetett bejutni.

A szabad bölcsészeteket – etika, ember és társadalomismeret, esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, művészettörténet, vallástudomány szak – még mindig sokan választják, pedig továbbképzés és speciális ismeretek nélkül diplomával is nehéz elhelyezkedni e területeken. Az ELTE termeli ki a legtöbb szabad bölcsészt: az őszi szemeszterben 100 és 215 között van a hallgatói keretszám, a költségtérítéseseknek 120 ezer forintos tandíjjal kell számolniuk. Az államis helyekre tavaly 414, a költségtérítésesre 402 ponttal lehetett bejutni. A Pécsi Tudományegyetemen 15-95 főben határozták meg a szakra felvehető hallgatók létszámát, a tandíj összege ugyanannyi, mint az ELTE-n. Tavaly az államis helyekre 393, a költségtérítésesre 200 ponttal lehetett bekerülni.

A Károli Gáspár Református Egyetemen 10 és 40 fő között van a hallgatói irányszám, a költségtérítéses képzésért 160 ezer forintot kell fizetni egy félévre. Tavaly 388 ponttal lehetett bekerülni az államis, 200 ponttal a költségtérítéses képzésre. Ugyanennyi volt a ponthatár az Eszterházy Károly Főiskolán is, ahol 158 ezer forint egy félév a költségtérítéses képzésben résztvevőknek: minimum 10, legfeljebb 30 embert vesznek fel.

Népszerű vagy keresett?

„Sok fiatal nem is gondol arra, hogy vannak olyan – nem annyira népszerű – végzettségek, amelyekkel garantáltan el lehet helyezkedni. Kevés fiatal jelentkezik például fizika-, kémia- vagy éppen biológiatanári képzésre” – tette hozzá Német Gábor, megtoldva azzal: érdekes, hogy Magyarországon egy-két végzettség felkapottnak számít, ám a diploma megszerzése után már nehezen megy az állásvadászat. Ilyen például a turizmus-vendéglátás. Más kérdés, hogy az ilyen diplomával – és megfelelő idegennyelv-tudással – remekül el lehet helyezkedni külföldön. Persze, felmerül a kérdés, hogy a vendéglátós állások betöltéséhez valóban szükség van-e a költségtérítéses képzést választóknak jó pénzért megszerzett diplomára.

Turizmus-vendéglátás szakon a Budapesti Corvinus Egyetemen például a nem államis hallgatóknak 225 ezer forintot kell fizetniük egy félévért. Tavaly 378 ponttal lehetett bekerülni, míg az államis képzéshez ennél jóval több kellett: 446 pont. A Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) a fizetős tanulmányok 208 ezer forintba – az angol és német nyelvű tanulmányok 352 ezer forintba – kerülnek. A magyar nyelvű államis képzésre 418, a költségtérítésre 383 ponttal lehetett bekerülni. A német nyelvű képzés esetében jóval alacsonyabban húzták meg a határt: 200 pont elég volt a sikeres felvételihez a tandíjat fizetőknek, 396 pedig az államisoknak.

Lehet, hogy keresett, a pályaválasztók körében viszont továbbra sem népszerű a fizika- vagy éppen kémiatanári végzettség. Mivel kevés a jelentkező, nem véletlen, hogy az ELTE kémia szakára tavaly 313 ponttal be lehetett jutni, a költségtérítéses helyekre pedig elég volt 306 pontot elérni. (Idén egyébként 15-150 főt vesznek fel.) Fizika szakon elég volt 290 pont a bejutáshoz, míg a költséges helyekért 374 pontot kellett elérni. A matematika szakosoknak – idén 15 -250 hallgatót vesznek fel – sem kellett igazán megerőltetniük magukat: 293 ponttal már be lehetett kerülni az államis helyekre tavaly, míg a költségtérítésesre 342-vel. Utóbbiért egyébként minden természettudományos szakon 210 ezer forintot kell fizetni.

HVG