Kettős állampolgárság Ukrajnában
Összefoglaló
A kettős állampolgárság bevezetése Ukrajnában még a 2004-es elnökválasztási kampányban ígéretként és célként fogalmazódott meg Viktor Janukovicsnál, azonban a 2010-es elnökválasztás során már nem jelent meg a kérdés egyik jelöltnél sem.A 2008-as évben a kettős állampolgárság kérdésével már foglalkozott az ukrán parlament. Az akkor vezető pozícióban lévő nacionalista oldal egyértelműen elutasította a kettős állampolgárság ügyét. Kijev nem véletlenül ódzkodott a kettős állampolgárság bevezetésétől, ugyanis számos közvélemény-kutatás eredménye alátámasztotta, hogy az ország lakosságának több mint a felét kitevő orosz nemzetiségű lakosság, valamint a határok mentén élő lengyel, belorusz, magyar, román, szlovák, stb. kisebbségek azonnal élnének egy ilyen lehetőséggel, s ez esetben alig maradna „tiszta” lakossága az országnak.
2009 februárjában egy megyeközpontokban végzett országos felmérés eredményeként kiderült, hogy a lakosság nagy része pozitívan áll hozzá a kettős állampolgárság ügyéhez, s mindössze 22%-uk ellenzi azt. A kettős állampolgárság ügyében 2009 június 2-án az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, mely szerint akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnék az Ukrajnában élő kettős állampolgárokat.
A jelenlegi ukrán alkotmány és törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárság intézményét, de pozitívum, hogy az ukrán hatóságok mindeddig nem üldözték azokat, akiknek két vagy több állampolgárságuk van.
Nincsenek hivatalos statisztikai adatok arra vonatkozólag, hogy hány ukrán állampolgár rendelkezik kettős vagy többes állampolgársággal, szakértői becslések szerint több százezren lehetnek ilyenek Ukrajna különböző régióiban és ez a szám évről évre növekszik. Elsősorban orosz állampolgársággal is rendelkezők a Donyec-medencében és a Krím-félszigeten, míg román állampolgársággal is rendelkezők Ukrajna nyugati megyéiben vannak.
A helyi román szervezetek vezetői szerint, a kárpátaljai románok megközelítőleg 10 százaléka rendelkezik román útlevéllel, míg ezzel szemben a szakértők becslései alapján ez az arány eléri a 70 százalékot.
Aki vállalja a kettős állampolgárság felvételét, az kockázatot is vállal, hisz a hatályban lévő ukrán törvényeket szegi meg, bár ez a kockázat jelenleg nem túlságosann jelentős. Szvitlána Mitrjajeva, az ukrán Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete kárpátaljai regionális részlegének igazgatója szerint, veszélyt jelenthet Ukrajna nemzetbiztonságára nézve, ha az ukránok külföldi útlevéllel is rendelkeznek, de ahhoz, hogy a helyzetet kezelni lehessen megfelelő törvényi szabályozásra lenne szükség. Jelenleg az ukrán alkotmány nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de sem a büntető-, sem a közigazgatási törvénykönyv nem szabályozza a kérdést. Szociológusok és más szakértők szerint a kettős állampolgárság és a két útlevél használata nem jelent veszélyt az országra, az emberek tisztán pragmatizmusból használják másodiki útlevelüket, első sorban azért, hogy csökkentsék vagy eltüntessék a határok jelentette akadályokat. Mindezt pozitív jelenségként értékelik, mind szociális, mind gazdasági szempontból.
A kettős állampolgárság bevezetéséhez az alaptörvény kétharmados többséggel történő módosítására lenne szükség, amelyhez azonban jelenleg a politikai akarat nincs meg Kijevben.
Ukrajna törvénye az állampolgárságról, letölthető: itt
k.m