Kárpátaljai díjazottak a XVI. Szatmárcsekei Szilvalekvárfőző Fesztiválon

Himnuszunk költőjének, Kölcsey Ferencnek a síremlékéről, illetve a műemlékké nyilvánított jellegzetes csónakos-fejfás református temetőjéről is messze földön híres határ menti szabolcsi településen, Szatmárcsekén immáron 16. alkalommal került megrendezésre az utóbbi években Kárpát-medencei rangra emelkedett szilvalekvárfőző verseny. Az eseményre az anyaországiak mellett a környező országok magyarlakta településeiről, így Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és természetesen Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők a Tisza-parti településre, és igazi unikumként, még egy argentin csapat is nevezett a megmérettetésre.

Kárpátalját, s azon belül a Beregszászi járást Szatmárcseke testvértelepülései, Mezőgecse és Badaló képviselte, a Csekétől légvonalban alig két kilométernyire élő badalóiak ráadásul két népes és vidám csapattal érkeztek a kétnapos rendezvényre. Miután a résztvevők birtokukba vették a számukra kijelölt sátrakat – összesen 26 csapat nevezett a viadalra –, elkezdődhetett azok díszítése, ami abból állt, hogy házi szőttesekkel, népi motívumokkal, és az adott tájra jellemző használati tárgyakkal csinosították azokat. Az idei szilvalekvárt Stanley szilvából főzték a csapatok, akik között a verseny kezdetén összesen 80 mázsa ízletes ,,nyersanyag” került kiosztásra. A katlanokban lévő üstök beüzemeltetésével egyszerre a szorgos kezeknek köszönhetően a szilva mosása, kimagolása zajlott, hogy aztán másnapra a folyamatos kavarásnak köszönhetően a gyümölcsből előbb ízletes cibere, majd az igazi hungarikumnak számító szilvalekvár készüljön.

Az ünnepélyes megnyitón Sarkady Pál, Szatmárcseke polgármestere, dr. Tilki Attila, országgyűlési képviselő, és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke is a hagyományok megőrzését emelték ki a rendezvénnyel kapcsolatban, hangsúlyozván, hogy a szatmári táj jellegzetes ízvilágához szorosan hozzátartozó szilvalekvárnak ily módon nemzeti összetartó ereje is van.

Miközben az üstökben rotyogott a szilva és a cibere, a hatalmas szabadtéri színpadon a hagyományőrző csoportok – köztük a mezőgecsei kultúrcsoport – megállás nélkül ropták a táncot, éjfélkor pedig parádés tűzijáték fokozta a hangulatot. Illetve már nem sokkal éjfél előtt a tetőfokára hágott a hangulat, amikor a rendezvény sztárvendége, a ’80-as, ’90-es évekből ismert Homonyik Sándor adta elő egykori topplistás dalait, az Álmodj királylányt és a többi slágert.

A tűzijátékot megelőzően került sor tombolasorsolásra, melynek főnyereménye, egy LG márkájú LCD-s tévékészülék a Badalóból érkezett Erdély Szilvia tulajdonába került.

A munka mellett össznépi nótázással zajló éjszakai időtöltés után szombat délre minden kondérban végeztek a lekvárfőzéssel, amelyeket szakavatott zsűri díjazott. A döntéshozók szerint az idén az anyaországban maradt a verseny első három helyezettjének díja: az első helyre a fehérgyarmati csapatot, a másodikra Tyukod szilvalekvár-mestereit, harmadikként pedig a dunántúli Attala község hagyományőrzőit rangsorolták. Kiosztottak két különdíjat is, amelyet a két kárpátaljai különítmény, Badaló és Mezőgecse érdemelt ki. Rajtuk kívül minden résztvevő ajándékot és díszes oklevelet is kapott.