Nobel-díjat érhet a fájdalom molekuláris mechanizmusának felismerése
A fájdalom molekuláris mechanizmusának kutatásában elért eredményeket, a molekuláris szita megalkotását vagy éppen a mobileszközök háttérvilágítását adó LED feltalálását tartja esélyesnek az idén az orvosi, a fizikai, illetve a kémiai Nobel-díjra a Thomson Reuters médiabirodalom, amely 2002 óta 35 díjazottat jelzett pontosan előre. Ebből kilenc az adott évben, 16 két éven belül kapta meg az elismerést.
A médiaóriás Intellectual Property & Science (IP&S) nevű részlegének elemzése azon alapul, hogy milyen sokat idézik egy-egy tudós eredményeit és hivatkoznak rájuk mások. Az elemzés készítői hangsúlyozták, hogy a hivatkozások száma fontos mutató ugyan, de nem tökéletes. Mivel azonban a Nobel-díjra korábbi kitüntetettek és más kiemelkedő személyiségek tesznek jelölést, az ismertség sokat nyom a latban.
Az IP&S idén hét esélyest nevezett meg az orvosi-élettani, valamint a fizikai, nyolcat pedig a kémiai kategóriában.
Az október 6-án Stockholmban kihirdetendő orvosi Nobel-díj esélyesei közé sorolták David Juliust, a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i orvosi karának kutatóját a csípős paprika kapszaicin nevű molekulája sejtbeli receptorának – az 1990-es évek vége felé történt – felfedezéséért, valamint annak felismeréséért, hogy miként aktiválja a receptort a kapszaicin és a hőhatás, fájdalomérzetet kiváltva. Julius – a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja – 2010-ben megkapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercege-díjat.
Nobel-díjra esélyesnek nevezte az elemzés Michael Wiglert, a Cold Spring Harbor Laboratory nevű kutatóintézet munkatársát, aki 2004-ben megállapította, hogy az emberek génállományának 10 százaléka megkettőződve tartalmaz DNS-t, mintha „megszaladt volna egy biológiai másológép”. Az ilyen kópiaszám-variációk összefüggésbe hozhatók az autizmussal, a skizofréniával és más súlyos rendellenességekkel.
Az orvosi kategóriában kiemelték még a molekuláris genetika korai időszakának áttörést hozó eredményeit, ezen belül is a Rockefeller Egyetem két kutatóját, James Darnellt és Robert Roedert, valamint a Berkeley Egyetem tudósát, Robert Tjiant annak felfedezéséért, miként íródik át a DNS a sejtben, hogy fehérjék szintetizálódhassanak róla.
Október 7-én hirdetik ki a fizikai Nobel-díj nyertesét vagy nyerteseit (legfeljebb hármat). A Thomson Reuters szerint ebben a kategóriában esélyes Charles Kresge, a Saudi Aramco szaúd-arábiai olajvállalat munkatársa, akinek áttörő 1992-es felfedezése, a molekuláris szita manapság ipari katalizátorként használatos.
Könnyen lehet, hogy a kémiai kategória – amelyet október 8-án ismertetnek – Csing Tang, a Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem és Steven Van Slyke, a szilícium-völgyi Kateeva vállalat szakemberének diadalát hozza. Ők találták fel a fénykibocsátó diódát, ismertebb nevén a LED-et, amely ma már nélkülözhetetlen az okostelefonok, a táblagépek és a HD-televíziók működésében, a LED-ek adják ugyanis ezen eszközök háttérvilágítását.
Amennyiben a Thomson Reuters helyesen tippelte meg a jelölteket, előfordulhat, hogy a hétköznapi emberek mit sem értenek majd egy-egy díjazott kutatási eredményeiből. A fizikai kategória Nobel-díjra érdemes vívmányának tartják például annak felfedezését, hogy miként okoz a spinek – elemi perdületek – frusztrációja szinuszos antiferromágneses rendeződést, míg a kémiai kategória esélyesei között szerepel három olyan tudós, akik a reverzibilis addíciós-fragmentációs lánctranszfer polimerizációs eljárás kifejlesztése révén szerepelnek a listán.