Ami nemes és ami érdemes

Március 15-én a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta soros, 26. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete (KMKSZ BKSZ). A közgyűlés mottóját idén – utalva kárpátaljai létünk mindenkori és mostanság főként kiélezett helyzetére – Veres Péter író gondolatai szolgáltatták: „Én nem mehetek el innen soha-sehova,… ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes, és amit érdemes.”

A közgyűlés nyitányaként Jakab Dániel, a Beregszászi Magyar Gimnázium diákja szavalta el Ady Endre A tűz márciusa című versét.
Sin József, a több mint 10 ezer tagot számláló KMKSZ BKSZ elnöke évértékelő beszédében arról számolt be, hogy az elmúlt néhány hét során a középszintű szervezet mind a 34 alapszervezetében lezajlottak a helyi szintű közgyűlések, amelyek során az alapszervezetek beszámoltak 2014-es évi tevékenységükről, a középszintű szervezet jelenlévő képviselői pedig a kialakult ukrajnai helyzet mibenlétét és az anyaországnak a helyzettel kapcsolatos álláspontját ismertették. Bár az anyaország lehetőségeihez mérten mindenben igyekszik támogatni a kárpátaljai magyarságot, de a törékeny fegyverszünetből és a sebezhető fizetőeszközből is látszik, hogy a helyzet megoldásához mindenképp békére van szükség. A középszintű szervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ „jóakarói” azt hangoztatják, hogy Ukrajnában azért van háború, mert a KMKSZ Petro Porosenkót támogatta az elnökválasztáson. A háború oka viszont az, hogy az ország két része között sohasem történt kiegyezés. Hiszen míg Ukrajna keleti felében „ma is vörös zászló alatt masíroznak az emberek a még meglévő Lenin-szobrok alatt”, addig Lembergben a nacionalisták Banderát tisztelik. Viktor Janukovics és korrupt alattvalói megszöktek Ukrajnából, miután megkezdődött a fegyveres harc az európai uniós integráció megtagadása miatt. Ezzel tört ki Ukrajna elmúlt 10 évének második forradalma, a hatalmaskodó állampártok vezetői és azok szövetségesei pedig eltűntek a politikai színtérről. A KMKSZ BKSZ a jelenlegi helyzetben is a magyarság érdekeit szolgálja. A 60 képviselőből álló Beregszászi Járási Tanácsban 10 tagú frakciója van a KMKSZ-nek, s sikerült a Szövetség tagja, Seder Ilona személyében magyar vezetőt választani a tanács élére. A KMKSZ-frakció felvállalta álláspontját többek között olyan rázós kérdések kapcsán is, mint a magyar nyelv regionálissá tétele, a nagymuzsalyi „ciános” aranybánya elutasítása. Ezt más frakció nem tette meg. A múlt nyáron sikerült megszavaztatni a járási tanácsülésen azt, hogy az új tanévben magyar nyelven vezessék az iskolai dokumentációt. Ezt a tanácsban az UMDSZ tagjaiként jelen lévő 8 iskolaigazgató is megszavazta, de szeptembertől csak a Beregszászi Magyar Gimnázium és a Kaszonyi Középiskola vállalta fel a dokumentumok magyar nyelven való vezetését. Sin József felháborodásának adott hangot a mukachevo.neten megjelent azon cikk kapcsán, amely a Szvobodai Községi Tanács képviselőjére hivatkozva arról számolt be, hogy önvédelmi osztagot alakítottak a „szeparatista magyarok” megfigyelése céljából. Szerinte ugyanis nincs nemzetiségi feszültség vidékünkön, s az említett cikk negatív hatást válthat ki olvasóiból. A KMKSZ közel 30 településen indított gyűjtést a keleti fronton harcoló katonák családjainak megsegítésére, s ennek eredményeként 20 család kapott 3-3 ezer hrivnya segítséget november folyamán. Decentralizáció, összevonások, adminisztratív reform – ezek várnak ránk a nem is olyan távoli jövőben. Épp ezért most különösen fontos, hogy ne legyünk tétlenek a jogainkat csorbító intézkedésekkel szemben, hanem dolgozzunk ki saját stratégiákat, álláspontokat, javaslatokat az intézkedések kapcsán; harcoljunk a Beregszász központú járás létrehozásáért; legyenek jelöltjeink, s támogassuk is őket a helyhatósági választásokon.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő arra emlékeztetett, hogy a KMKSZ által elért jelentős sikereket némiképp háttérbe szorítja az Ukrajnában kialakult helyzet, amelynek alakulására az országot kormányzó politikai elitnek is kevés befolyása van. A belső konfliktus ugyanis nemzetközivé vált, amelyben már külországoknak, világhatalmaknak is jelentős szerepük van. A KMKSZ és Magyarország kormánya azt az álláspontot képviseli, hogy a helyzetet semmiképpen sem lehet katonai eszközökkel megoldani. Az egyik oldalon ugyanis Ukrajna áll, a másikon pedig Donyeck és Luhanszk megye felkelői, hátuk mögött Oroszországgal. S bármilyen erőfeszítést is tesz Ukrajna a helyzet pacifikálása érdekében, Oroszország képes annyi erővel többet nyújtani a felkelőknek, hogy a két erőfeszítés egyensúlyba kerüljön. Ukrajna oldalán áll viszont az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok, s ez bizonyos határt ad az események alakulásának, akár Oroszország leválasztásával a nemzetközi bankrendszerből. Ukrajna ütközőpont lett ebben a világpolitikai játszmában, s minél inkább katonai eszközökhöz nyúl, annál több értelmetlen áldozatot fog követelni a harc. Az ország a ’90-es évek elején tapasztalt gazdasági válságba került. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének terhét a nyugdíjak, az állami alkalmazottak béreinek csökkentésével, az elektromos áram és a gáz árának növelésével a szétlopott, fizetésképtelenné vált ország lakóinak vállára helyezik. Ennek fényében ezért nem szigorú szabályokhoz szabott kölcsönökre, hanem gazdasági segélyprogramokra lenne szükség ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból. Törvényes keretek között minden kínálkozó alkalmat meg kell ezért ragadnunk, hogy a hozott intézkedések a lehető legkevésbé sújtsanak bennünket. Reménykedjünk, bízzunk abban, hogy a válság után újra fejlődésnek indulhat Kárpátalja és annak közössége. Dr. Orosz Ildikó, a főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szintén a jogaink melletti kiállásra biztatott, s hangsúlyozta: nem szabad a jelen helyzetben sem megfeledkeznünk felelősségeinkről.

A közgyűlésen Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének tiszteletbeli elnöke töltötte be a mandátumvizsgáló bizottság elnöki tisztségét. A közgyűlésen a 205 küldöttből 185 volt jelen, vagyis a küldöttek 90,2%-a, így a közgyűlés döntésképes volt. A fegyelmi bizottság szószólójaként pedig hangsúlyozta: az elmúlt évben sem etikai, sem fegyelmi ügyekben nem történt megkeresés a szervezet elnöksége felé, vagyis a KMKSZ BKSZ a múlt évben is a kínálkozó lehetőségeket kihasználva, törvényt nem sértve tette a dolgát. A szervezet tevékenységét a jelenlévő küldöttek kielégítőnek minősítették.
A KMKSZ BKSZ-en belül változások történtek: Bocskor László és Heé Roland helyét az elnökségben Kovács András pedagógus és Jakab Lajos családorvos vette át. Kovács András lett továbbá Heé Roland helyett a megyei választmány új tagja. Új elnöke lett néhány alapszervezetnek is: Beregszászban Bocskor Lászlót Molnár D. István, Beregújfaluban Heé Rolandot Tóth Bertalan, Csetfalván Czapp Józsefet Tar Attila, Makkosjánosiban Sin Bélát Pallagi Attila váltotta.
A KMKSZ BKSZ vezetői a közgyűlésen köszöntötték Szántó Edit bátyúi, Komári Ibolya kisbégányi, Berki Károly mezővári, Bartha Ferenc beregsomi, Balog Zoltán badalói és Rácz János tiszacsomai alapszervezeti elnököket, akik tisztségüket immár több mint 20 éve végzik becsülettel, kitartással. A leköszönő Sin Bélának és Czapp Józsefnek külön mondott köszönetet a vezetőség.
A közgyűlést megtisztelte jelenlétével Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Viski János ungvári és Mélykuti Ferenc beregszászi vezető konzul, Seder Ilona, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Barta József, a KMKSZ alelnöke.
A KMKSZ BKSZ 26. közgyűlése a március 15-i megemlékezéssel folytatódott.

Espán Margaréta