Viharos törvényhozási munka Kijevben

Az elmúlt héten Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa számos, az ország élete szempontjából fontos törvényt fogadott el, meglehetősen viharos körülmények között. Brenzovics László parlamenti képviselőt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét arra kértük, kommentálja ezeket a döntéseket.

– Rendkívül éles vitákat váltott ki a Radában és azon kívül is a minszki tűzszüneti megállapodásból fakadó törvény elfogadása. A jogszabályt végül sikerült megszavazniuk a képviselőknek, a viták azonban nem múltak el következmények nélkül sem belföldön, sem külföldön. Önben mi hagyta a legmélyebb nyomot?
– Mint köztudott, a Legfelsőbb Tanácsnak döntenie kellett Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos térségeinek, egész pontosan a megszállt területeknek a különleges státusáról és az ott megtartandó helyhatósági választásokról, ami az egyik feltétele volt a minszki megállapodásnak. A képviselőknek csak hosszas egyeztetések, és több kísérlet után sikerült elfogadniuk a jogszabályt. Figyelemre méltó, hogy a koalíció három pártja, a Batykivscsina, a Szamopomics és a Ljasko-féle Radikális Párt végül nem is szavazta meg a törvényt.

– Mi a helyzet a békefenntartók behívásával?
– A parlamentben szintén megkapta a szükséges többséget az a törvénytervezet, amelyben Ukrajna hivatalosan kérte az ENSZ-től békefenntartók küldését az ország keleti részében folyó harcok térségébe, miután úgy tűnik, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ jelenleg ott tartózkodó fegyvertelen missziója önmagában képtelen ellenőrizni és garantálni a minszki megállapodás betartását.
A két említett jogszabály elfogadása azt mutatja, hogy a törvényhozás törekszik a minszki szerződés betartására, a béke és a tűzszünet stabilizálására a térségben. A szavazások során azonban az is megmutatkozott, hogy van egy olyan része az ukrán parlamentnek, amely nem kívánja a helyzet rendezését.

– Gazdasági kérdésekkel is foglalkozott a Legfelsőbb Tanács, amelyek közül az Ukrnafta körüli botrány miatt mindenekelőtt a részvénytársaságok jogállásának rendezése került előtérbe. Véleménye szerint tekinthetjük úgy, hogy sikerült rendezni ezt a kérdést?
– Az Ukrnafta esete nagyon jól példázza, milyen áldatlan állapotok uralkodnak ezen a téren az országban. Ihor Kolomojszkij, Dnyepropetrovszk megye kormányzója kisebbségi tulajdonosként éveken keresztül irányíthatott úgy egy állami többségi tulajdonú vállalatot, hogy eközben az állam gyakorlatilag nem juthatott hozzá a bevételeihez, alig volt beleszólása a cég irányításába. A március 19-i jogszabály-módosítás ezen a helyzeten igyekezett változtatni, ami viszont rendkívül kiélezte a Kolomojszkij és az állam vezetői közötti viszonyt. Most ennek a konfliktusnak a külső jeleit tapasztalhatjuk. Véleményem szerint nem kizárt, hogy lesznek még újabb fordulatai az ügynek.

– Ön a napokban találkozott Astrid Thorssal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával. Mi iránt érdeklődött az európai politikus?
– A megbeszélésen mindenekelőtt az ukrajnai nemzetiségi politikáról esett szó, illetve tájékoztattam a főbiztos asszonyt a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Elmondtam többek között, hogy Ukrajnában nem igazán tartják be, illetve nem finanszírozzák a meglévő kisebbségi törvényeket, ami pedig alapvető feltétele volna a kisebbségi jogok érvényesülésének. Például pillanatnyilag nem tudható, hogy a regionális nyelvekről szóló törvény érvényben van-e vagy sem. Tény, hogy ezt a jogszabályt a kárpátaljai magyarság vonatkozásában jelenleg épp úgy nem hajtják végre, mint ahogy nem tették Viktor Janukovics elnök idejében sem. Számos probléma van az oktatás területén, s a jogegyenlőséggel is. Várakozással tekintünk az új oktatási törvény elfogadására, illetve a decentralizációra. Mindkét kérdésben elvárjuk, hogy vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság jogait is. Ukrajna köztudottan soknemzetiségű ország, melynek stabilitása, európai irányú fejlődése elképzelhetetlen a nemzeti kisebbségi kérdés európai módon történő rendezése nélkül, ezért kértem az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy fordítsanak fokozott figyelmet ezekre a kérdésekre.