Kárpátalján nem számít a magyarok véleménye

Február első napjaiban megalakult az a társadalmi vagy közösségi tanács, amely a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal mellett működik ezentúl civil tanácsadó testületként. A tanács megalakítása annak a kormányrendeletnek a következménye, amely megkövetelte a minisztériumoktól és a megyei állami közigazgatási hivataloktól a hasonló civil testületek létrehozását. Egyes források szerint kijevi ukázra 582 hasonló tanács alakul ezekben a napokban országszerte.

A kormányzati elképzelések értelmében a testület ellenőrző és tanácsadó feladatot látna el a hatalom, esetünkben a megyei közigazgatási hivatal mellett. A tervek szerint a tanács tagjai hozzáférhetnének a kormányzósági információkhoz, illetve a hivatal által előkészített határozattervezetekhez, s a megyei hatóságok számára kötelező lesz érdemben foglalkozni a társadalmi tanács kezdeményezéseivel, felvetéseivel.

A társadalmi tanács elviekben független civil testületként jött létre, azonban mint számosan rámutatnak, nem igényel különösebb kommentárt az a tény, hogy elnökéül az alakuló ülésen Fegyir Harutát, az államfőt támogató politikai erő, a Régiók Pártja megyei tanácsi képviselőjét választották.

A beszámolók szerint a társadalmi tanácsba majd kilencven különféle társadalmi, jótékonysági és veterán szervezet, valamint társaság jegyeztette be képviselőjét. Ennek ellenére összetételével kapcsolatban is kritikai megjegyzések hangzottak el. Így például az ukrán nemzeti irányzatú sajtó felveti, miként lehetséges, hogy az egyszázaléknyi magát ruszinnak valló kárpátaljait legalább három szervezet képviseli a testületben, míg az ukránság reprezentáltsága lényegesen szerényebb. A magunk részéről hozzátehetnénk: a megye lakosságának mintegy 12 százalékát kitevő magyarságot egyetlen szervezet sem képviseli a társadalmi tanácsban.

 Forrás: szebbjovo.hu