Hogyan készítsük fel a gyereket az őszi-téli betegségek ellen?

A gyermekkori visszatérő felső légúti fertőzések megelőzésére a legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy tápanyagban gazdag, vegyes étrenddel kínálja a gyermeket, figyel a gyerek D-vitamin-pótlására, és minél több időt töltenek együtt a szabadban.

Ha a gyermek tartózkodik eleget a friss levegőn, és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag, vegyes táplálkozást folytat, nincs szüksége multivitamin-készítményekre télen sem – mondják a lapunk által megkérdezett szakértők.

„A felmérések szerint a magyar gyerekek harmada fogyaszt multivitamint. Amennyiben az étrend nem megfelelő, a vitaminnak van létjogosultsága. Sajnos itthon azonban inkább azok jutnak hozzá ezekhez a készítményekhez, akiknek nem lenne rá szükségük, míg azok a gyerekek, akik mennyiségileg és minőségileg is alultápláltak, nem engedhetik meg maguknak a multivitaminokat” – mondja dr. Klujber Valéria csecsemő- és gyermekgyógyász, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet osztályvezetője.

A szakértő szerint fontos lenne, hogy lehetőleg helyi és szezonális gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszunk. „Ma már tudjuk, hogy egy anya terhesség alatti táplálkozása akár három generációra is kihat. Úgy vélem, nem szerencsés, ha egy gyerek például a helyi gyümölcsök, zöldségek helyett nálunk nem honos, egzotikus tájakról származó termékeken nő fel” – mondja Klujber. A gyümölcsök közül október-novemberben van szezonja például az almának, a birsalmának, egyes körte- és szőlőfajtáknak, a naspolyának, a diónak és a gesztenyének. A zöldségek közül érdemes ilyenkor a padlizsánt, a brokkolit, a káposztaféléket, a metélőhagymát, a fekete retket, a céklát, a zellert, a csicsókát vagy a sütőtököt választani.

Kis és nagy gyereknek egyaránt ajánlott a D-vitamin-kiegészítés

„Multivitamin helyett én is inkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztást szoktam javasolni”-mondja dr.Pácz Ferenc a Bethesda Gyermekkórház Pulmonológiai szakrendelésének vezetője.”Ha azonban a gyerek nem hajlandó zöldséget-gyümölcsöt enni, akkor a téli időszakban javasolt a vitaminkészítmények adása, ezek ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaznak. Ugyancsak van létjogosultsága a vitaminkészítményeknek a gyakorta beteges gyerekeknél, illetve a hosszantartó betegség után lábadozóknál is, de jó hatást látunk Béres-csepp és grapefruitmag-kivonat alkalmazásánál is.”

„Ha a szülő hisz benne, ki lehet próbálni az aloe verás készítményeket is, és én nem vagyok ellene a homeopátiás készítményeknek sem. Nagy divat a probiotikum is, de úgy vélem, vegyes táplálkozást folytató gyereknek megelőzés céljából nincs rá szüksége. Antibiotikum-kúra, illetve széklet- és emésztési probléma esetén viszont kúraszerűen ajánlott a probiotikum-fogyasztás” – mondja a tüdőgyógyász.

A gyakori légúti fertőzések megelőzésében a tüdőgyógyász fontosnak tartja a megfelelő C- és D-vitamin ellátottságot. „Fontos azonban tudni, hogy a különféle vitaminokra és nyomelemekre vonatkozó ajánlások alapvetően nem megelőzésre, hanem az ismert hiányállapotok kiküszöbölésére születtek. C-vitaminból például napi 80 milligramm az ajánlás, ami a skorbut elkerüléséhez szükséges, de közben ismert, hogy Szent-Györgyi Albert naponta egy grammot fogyasztott belőle. Amikor világszerte megszülettek a D-vitaminra vonatkozó ajánlások, a megalkotóik szeme előtt a babák csontrendszerének egészséges fejlődése állt. Azóta azonban egyre több élettani folyamatban igazolják a D-vitamin szerepét, és ma már a tél végi fertőzéseket is inkább a D-vitamin-hiánynak, és nem a C-vitamin-hiánynak tulajdonítják. Egységes ajánlás nincsen rá, de úgy vélem, a gyerekorvos által felírt D-vitaminkészítmény rendszeres szedése egy éves kor után is hasznos minden gyermek számára”- mondja Klujber Valéria.

Lehet célzottan is edzeni az immunrendszert

„Ha a gyerek hajlamos a légúti betegségekre, lehet próbálkozni olyan, gyengített, a leggyakoribb légúti fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó készítményekkel is, amelyek az immunrendszert e baktériumokat felismerő ellenanyag termelésére késztetik. E készítményeket kora ősszel és tavasszal javasoljuk. Mivel a téli megfázások hátterében többnyire vírusok állnak, érdemes adni olyan vírusellenes szert is, mely részben segít az akut betegség rövidebb lezajlásában, ugyanakkor kúraszerűen alkalmazva megelőzésre, immunerősítésre is szolgálhat”- mondja Pácz Ferenc. E szerek vénykötelesek, ezért felírásukról a házi gyermekorvossal kell konzultálni.

„Fontos azonban, hogy mindenki számára egységes csodaszerek nincsenek, sem a megelőzésben, sem a gyógyításban. Minden gyerek, minden szervezet más, és mindenkinél mások a hajlamosító tényezők is. Van, akinél a dohányfüst, van, akinél a szennyezett városi levegő, másnál az alultápláltság vagy pedig a hat testvére növeli meg a téli felső légúti betegségek gyakoribb kialakulásának kockázatát” – mondja az Országos Gyermekegészségügyi Intézet gyermekorvosa.

„Ezért a legfontosabb, hogy az anyuka ismerje a gyerekét, és hogy ő bízzon, higgyen benne, hogy az alkalmazott szer használ a gyereknek. De a fertőzést egy szer sem képes önmagában legyűrni , hanem a szervezet győzi le. Ezért sokszor a gyerek állapotán a hagyományos törődés, ápolás sokkal többet segít, mint egy pirula.”

Forrás: origo.hu