2015. december 3., csütörtök
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.
Olívia – latin eredetű; jelentése: olajfa.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Kétfajta romlottság van; az egyik, amikor a nép nem tartja meg a törvényeket; a másik, amikor a törvények rontják meg a népet: ez gyógyíthatatlan baj, mert magában az orvosságban rejlik.”
Montesquieu
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93016b-209d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Kricsfalusy Vilmos (Máramarossziget, 1845. február 8. – Máramarossziget, 1894. december 3.). Ügyvéd, országgyűlési képviselő. Gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeten, Szatmáron és Nagyváradon végezte, jogot Pesten és Nagyváradon tanult. 1867-ben Nagyváradon megválasztották városi tanácsosnak 1868-ban ügyvédi irodát nyitott. Tagja lett a városi és a megyei képviselőbizottságnak 1884-ben és 1887-ben szabadelvű párti programmal a huszti kerület képviselője lett. Baross Gábor, a közmunka és a közlekedési ügyek minisztere kinevezte tanácsosának, de másfél év múlva beadta lemondását és visszatért ügyvédi praxisához. Az ügyvédi kamara elnöke lett. 1871-72-ben a Szigligeti Közlönytszerkesztette, vezércikkírója volt a Máramarosi Lapoknak. Országgyűlési beszédei a Naplókban találhatók.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Átadják a Hajós Alfréd építész tervei alapján készült Mardit-szigeti Nemzeti Sportuszodát (1930).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7016b-209d”][vc_column_text]KÜZDJ A HÁZASSÁGODÉRT! (1)
„Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” (Zsoltárok 127:1)
Arra mindannyian emlékszünk, hol és mikor kötöttünk házasságot, de azt néha elfelejtjük, hogy miért. Isten azért teremtette Évát, mert tudta, hogy Ádám magányos és nem teljes nélküle. Tehát, ha a házasság célja a közelség, akkor a házasság ellensége a távolság. Gondok akkor támadnak, ha arra számítasz, hogy házastársad majd minden szükségedet betölti. Erre egyedül Isten képes! Egy férfi megkérdezte egy barátját: „Hogyhogy te sosem házasodtál meg?” „Mert az ideális nőt kerestem” – felelte a barát. „És nem találtál rá?” – kérdezte őt ismét a férfi. „Dehogynem, de amilyen az én szerencsém, ő meg az ideális férfit kereste.” Hoppá! A Biblia azt mondja: „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte” (Efezus 5:25). Létezik tökéletes házasság? Nem, de ha két ember elkötelezi magát arra, hogy teljesen odaadja magát a másiknak, akkor elég közel jutnak a tökéletes kapcsolathoz. Egy több ezer házaspár között végzett felmérés során tíz okot soroltak fel, ami miatt boldogtalanok: 1) Sok dologban nem egyformán gondolkodnak. 2) Nem igazán látnak bele a másik érzéseibe. 3) Bántó dolgokat mondanak egymásnak. 4) Úgy érzik, a másik nem szereti őket. 5) Úgy érzik, házastársuk túlságosan is természetesnek veszi őket. 6) Nincs bizalmas barátjuk. 7) Mindkét házasfél úgy érzi, hogy ő többet tesz, többet ad bele a kapcsolatba, mint a másik. 8) Nagyon ritkán dicsérik meg egymást. 9) Nagyobb gyengédségre, több szeretetre vágynak. 10) Nem tudnak beszélgetni egymással.
Nos, mivel a házasságot Isten alkotta, jó kezdet lehet, ha vele beszélgetsz a saját házasságodról.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2016b-209d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Xavéri Szent Ferenc áldozópap
Szent Ferenc, a missziós pap, Istent mutatta fel azokon a területeken, ahova eljutott. Isten hegyére, Isten lakomájához vezette a népeket. Adventi utunkon mi is szeretnénk meglátni azokat, akik körülöttünk éhezik és szomjazzák Isten igéjét.
FERENC 1506-ban született Spanyolországban, Javier (Navarra) várában. Apja a királyi tanács elnöke volt. Ő maga előkelő megjelenésű és büszke magatartású volt, nagy tudományos karrierről álmodott, erre minden adottsága meg is volt.
Párizsban tanult, és csak nehezen tudta megoldani, hogy egy rossz szándékú tanára hatására az erényes életútjáról le ne térjen. Szerencséjére egy másik tanára keze alá került, aki nagyon nagy tudású és jámboréletű volt, az ő vezetésével egyetemi tanár lett.
Lelki fejlődését szobatársai is segítették, ott ismerkedett meg Loyolai Szent Ignáccal, akivel mély barátságba került, és lelki vezetését elfogadva társai közé lépett. A barátságuk nyomán ő is a jezsuita rend egyik alapítója lett, 1534. augusztus 15-én a montmartre-i Chapelle du Saint kriptájában ő is megfogadta, hogy a Szentföldre zarándokol, majd onnan visszatérve minden erejét és tehetségét a pápa rendelkezésére bocsátja.
A zarándokút elején Velencében pappá szentelték 1537-ben, de a török-velencei háború miatt nem mehetett a Szentföldre. Bolognában, majd Rómában volt lelkipásztor, ekkor a szeretetszolgálatban dolgozott eredményesen. A lelkekért mindenre kész volt, tudott mindenkinek mindene lenni. Állandó imája volt: „Lelkeket, lelkeket adj nekem Uram!” Nagy buzgósága és kiváló szervező tehetsége sokat használt az induló rendnek.
A portugál király kérésére és Loyolai Szent Ignác döntése alapján hosszú fárasztó és veszélyes utazással Indiába utazott. Missziós tevékenységével óriási eredményeket ért el Indiában, Indonéziában, Japánban. 1541-től tíz éven át dolgozott a misszióban. Tanította a gyermekeket, gyóntatott, kollégiumot szervezett misszionáriusok képzésére. Egész falvakat térített meg, a keresztelésbe sokszor belefájdult már a karja, torka berekedt a sok szertartásba és imatanításba.
Kínába is elindult, mert látta, hogy a japánok teljesen a kínaiak hatása alatt állnak, azonban a csempész aki a kínai határon kellett volna, hogy átvigye, cserben hagyta, egyedül maradt Sancian szigetén, és ott halálos betegségben meghalt 1552-ben
Teste Goában nyugszik. A missziók védőszentje.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]