Halálos gyógyszerkísérletek Indiában és más fejlődő országokban
India az utóbbi öt évben az amerikai, brit és más európai gyógyszercégek „kísérleti terepévé” vált, ahol a laza szabályozásnak köszönhetően gondtalanul elvégezhetik az új készítmények szabadalmaztatásához szükséges klinikai vizsgálatokat – hívta fel a figyelmet a minap a The Independent című brit napilap honlapja.
Azóta, hogy Újdelhi 2005-ben enyhített a gyógyszerkísérletekre vonatkozó előírásokon, egyre több nyugati gyógyszeripari vállalat dönt amellett, hogy a kontinensnyi országba szervezi ki az új készítmények tesztelését. Indiát a gyógyszergyárak számára nem csak a lazább szabályozás teszi kedveltté, hanem az 1,2 milliárdos lakosságának mérete és genetikai diverzitása is, ráadásul jelentősen megkönnyíti a munkafolyamatokat az, hogy az ottani orvosok többsége – a brit gyarmati múlt nyomán – beszél valamennyire angolul és az országban nagy számban találni a kísérletek lefolytatására alkalmas kórházakat is.
Mára az orvosságok klinikai tesztelése Indiában egy jól jövedelmező iparággá vált, amely több mint 150 ezer embert „foglalkoztat” összesen mintegy 1600 vizsgálatban.
A kiszervezések egyik árnyoldala a gyógyszerek tesztelésével összefüggésbe hozható halálesetek növekvő száma. Egyedül Indiában 2007 és 2010 között legalább 1730 ember vesztette életét a nyugati fejlesztésű orvosságokkal kapcsolatos vizsgálatok résztvevőjeként, bár a vállalatok többsége úgy véli, a szóban forgó kísérleti személyek, akikre elsősorban betegségük miatt esett a választás, egyébként is belehaltak volna az életüket megkeserítő kórba.
A gyógyszeróriások ellen kampányolók legfőbb érve, hogy a kísérleti alanyokat, akik gyakran India nyomornegyedeiből és legszegényebb közösségeiből kerülnek ki, nem tájékoztatják megfelelően a vizsgálat menetéről – kihasználva azt, hogy többségük nem tud írni-olvasni.
A The Independent több indiai államban, így Andra Pradésban is vizsgálódott, és számos esetben tapasztalt visszaéléseket, például, hogy egy oltóanyag tesztelésébe szülői jóváhagyás nélkül vontak be gyerekeket. A 13 éves Szarita Kudumula – akin egy, a HPV (humán papillomavírus) ellen az amerikai Merck vállalat által kifejlesztett készítményt teszteltek – is így járt. Szülei csak az után értesültek a klinikai vizsgálatról, hogy lányuk összeesett és meghalt. „Senki nem kért tőlünk engedélyt” – mondta Szarita édesapja. A termék tesztelése mindazonáltal az Andra Pradés állambeli hatóságok beleegyezésével történt.
Gulam Nabi Azad indiai egészségügyi miniszter korábban a parlamentben bejelentette, hogy 10 külföldi gyógyszercég – közöttük az amerikai Pfizer és Eli Lilly, a német Bayer, a francia Sanofi-Aventis – összesen 22, a kísérletek közben vagy közvetlenül azokat követően 2010-ben elhunyt személy után fizetett kártérítést a hozzátartozóknak, esetenként 3 ezer fontot (1,1 millió forintot), ami a politikus szerint nevetséges összeg a szóban forgó vállalatok által az új készítményekért bezsebelt hatalmas pénzekhez képest.
„Az indiaiakat pénzszerzésre használják a vállalatok. Általában analfabéta és szegény embereket választanak, akik egyébként soha nem tudnák megengedni maguknak a cégek által forgalmazott drága gyógyszereket” – állapította meg Dr. Csandra Gulhati indiai orvos, aki az elmúlt egy évtizedben hazájában lefolytatott gyógyszerkísérletekről gyűjtött adatokat.
A nyugati gyógyszercégek azonban váltig állítják, hogy következetesen ügyelnek a szabályok betartására. A Brit Gyógyszerészeti Társaság egy nemrég kiadott közleményében hangsúlyozta: a szabadalomszerzési procedúra részét képezi az, hogy a brit hatóságok a klinikai próbákat is jóváhagyják – függetlenül attól, hol végezték őket – a nemzetközi irányelvek figyelembe vételével.
Dr. Anand Rai indiai orvos szerint a probléma az, hogy hazájában teljesen átláthatatlanok a gyógyszerkísérletek, mivel hiányzik a megfelelő szabályozás és elszámoltathatóság ezen a téren. S ez elsősorban a vállalatok számára ilyen kísérletekre engedélyt adó etikai bizottságok felkészületlenségének tudható be. Az orvosi kutatásokat ellenőrző indiai tanács vezetője ellenben úgy véli: az elmúlt 15 évben jelentős előrelépés történt az említett testületek működésében.
India mellett számos más fejlődő országban, így Kínában, Indonéziában és Thaiföldön is jelentősen megemelkedett az utóbbi években az óriáscégek irányítása alatt zajló gyógyszerkísérletek száma. A vezető nyugati gyógyszergyárak, amelyek 2010-ben 40 milliárd fontot ( 14,8 billió forintot) fordítottak kutatás-fejlesztésre, a készítmény-tesztelések fejlődő országokba való kiszervezésével átlagosan 60 százalékkal csökkentik kutatási költségeiket. A legutóbbi felmérések szerint az európai gyógyszercégek által az új termékek szabadalmaztatásához gyűjtött klinikai adatok közel fele a fejlődő országokból származik.
forrás:MTI.hu