Moszkva nyomásgyakorlásnak minősítette Kerry állásfoglalását Szavcsenko ügyében

A bíróságra történő nyomásgyakorlásnak minősítette kedden Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő John Kerry állásfoglalását, amelyben az amerikai külügyminiszter a minszki megállapodások megsértésének nevezte a Nagyija Szavcsenko ukrán helikopterpilóta és parlamenti képviselő elleni oroszországi törvényszéki eljárást.

Kerry hétfőn közleményben sürgette Oroszországot Szavcsenko haladéktalan szabadon bocsátására, és mély aggodalmának adott hangot a „száraz” éhségsztrájkot folytató ukrán katonanő egészségi állapota miatt. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz ügyészség által gyilkossággal és gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt ukrán főhadnagyot fogva tartásának 20 hónapja alatt vallatták, magánzárkában tartották és „pszichikai vizsgálatra” kényszerítették.
John Kerry úgy vélte, hogy Szavcsenko pere és bebörtönzése révén Oroszország semmibe veszi a nemzetközi normákat és a minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Hasonló tartalmú kommünikét tett közzé kedden John Biden amerikai alelnök is.
Zaharova kétségét fejezte ki Kerry közleményének hitelességével kapcsolatban, rámutatva: lehetetlen, hogy az amerikai külügyminiszter ne tudná, hogy a minszki megállapodásokban nem esik szó Szavcsenkóról, és az ügy az abban foglalt kitételek egyike alá sem tartozik.
„A közlemény közreadása nevetségesnek tűnik a CIA-börtönökről havonta megjelenő új adatok, valamint a guantánamói nemzetközi (fogoly)kontingens sorsának fényében, amelyek nem állnak összhangban az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerével és alkotmányával” – írta az orosz külügyi szóvivő.
Emlékeztetett rá, hogy Washington „már több éve készül arra, hogy haladéktalanul szabadon bocsássa” az „amerikai igazságtalanság-szolgáltatás” olyan orosz „áldozatait”, mint Viktor But (akit Thaiföldön vettek őrizetbe, majd illegális fegyverkereskedelemért ítéltek el) és Konsztantyin Jarosenko (akit drogcsempészet vádjával Libériában fogtak el Ukrajnában gyűjtött adatok alapján) és mások. A szóvivő szerint ezek a személyek orvosi segítséget is kizárólag az orosz külügyi beavatkozás hatására kaptak.
A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben – a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor – szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Moszkva azzal vádolta meg, hogy köze van két, Luhanszk megyében aknatámadásban meghalt orosz tévés halálához, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko ugyanakkor kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt.
A vádlottat, aki március 4. óta nem vesz magához folyadékot, a tervek szerint szerdán ukrán orvosok keresik fel.
Nagyija Szavcsenko azt követően kezdett „száraz” éhségsztrájkba, hogy nem engedték meg neki a felszólalást az ügyében folyó tárgyaláson.
A dél-oroszországi Donyeckben folyó eljárást a bíró váratlanul március 9-re napolta el, de a várakozások szerint még e héten kihirdethetik az ítéletet is. Az ügyész a múlt héten 23 évi szabadságvesztés és 100 ezer rubel (385 ezer forint) pénzbüntetés kiszabását kérte Szavcsenkóra.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint kedden Moszkvában többtucatnyian tüntettek Szavcsenko mellett. A megmozdulást a rendőrség feloszlatta, és mintegy 30 demonstrálót előállított.