Ukrajna csak egy gyalog a sakktáblán?
Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter nemrég megjelent visszaemlékezései számos érdekes információt szolgáltatnak a nemzetközi politika kulisszatitkairól.
A 2008-as grúziai háború mellett a Juscsenko-féle Nyugatbarát ukrán vezetés NATO-csatlakozási terveinek hátteréről is írt Rice új könyvében.
A No Higher Honor című műben az Ukrajnáról szóló részek mindig, csak és kizárólag az amerikai-orosz viszony mellékszereplőjeként jelennek meg, utalva arra, hogy Amerika számára Oroszország az igazán fontos, és Ukrajnának elsősorban Oroszországhoz képest van jelentősége.
Rice szerint a 2004-es narancsos forradalom hatalmas csapást jelentett Oroszország számára, az oroszok úgy élték meg Ukrajna „elvesztését”, mintha az amerikaiak Texasnak lettek volna kénytelenek búcsút mondani. Rice szerint az ukránok, és különösen Nyugat-Ukrajnában, nem tápláltak olyan „testvéri szeretetet” az oroszok irányába, mint ahogy azok ezt látni szerették volna. Az oroszok erőltetett testvérieskedése éppen ellentétes reakcióhoz vezetett. „Épp ezért számomra nem volt meglepő, hogy a narancsos forradalom vezérei csak nehezen tudták leplezni oroszellenes érzelmeiket. Olyan érzésem volt, hogy elegük van Moszkvából…” – közli Rice.
A narancsosok győzelme után megindult Ukrajnában az ország nyugati értékrend szerinti átalakítása, azonban a korrupció, a gyenge állami intézményrendszer és a személyes viszályok felőrölték ezeket a törekvéseket.
A gázügyről szólván Rice megjegyzi, hogy felelőtlennek tartott bizonyos európai politikusokat. Például Gerhard Schröder volt német kancellárt, aki egy alkalommal kijelentett George W. Bush amerikai elnöknek, hogy Németország kész teljesen lemondani az atomenergiáról. „Bush nem hitt a fülének” és megjegyezte, hogy ezáltal nőni fog Németország kiszolgáltatottsága az orosz energiahordozóktól, amire Schröder megjegyezte, hogy Oroszország megbízható partner. Ami gázháborút illeti, Rice szerint ez annak a jele, hogy Oroszország politikai fegyverként alkalmazza a gázszállítások ügyét.
A volt amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna és Grúzia az orosz nyomás miatt, mintegy önvédelemből kérte csatlakozását a NATO Akciótervhez (MAP). Rice állítása szerint Svájcban, Davosban közölte Juscsenkóval, hogy Ukrajnának lényegében nincs esélye arra, hogy csatlakozzon a NATO Akciótervhez. Juscsenkót a jelek szerint meglepte a bejelentés, Rice így írja le a volt ukrán elnök reakcióját: „Az ukrán elnök majdnem sírva fakadt: «Ez katasztrófa lesz, tragédia, ha nem csatlakozhatunk a MAP-hoz.» – közölte a csalódott (elárult?) ukrán politikus.
forrás:oroszvilag.hu