Magyar támogatással készült 1956-os emlékművet avattak Ungváron

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek és a kommunista diktatúrák áldozatainak tiszteletére avattak a magyar kormány támogatásával állított emlékművet szombaton Ungváron az egykori szovjet politikai rendőrség, a KGB helyi székháza előtti téren.

Avató beszédében Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: az emlékműállításra abból az alkalomból kerül sor, hogy 60 évvel ezelőtt, 1956. március 20-án volt az ungvári magyar középiskola szovjetellenes szervezkedésért perbe fogott tanulóinak a zárt tárgyalása. Mint emlékeztetett, a 9. osztályos Benyák Nándor 16 évesen szervezte meg barátaival, Orlovszky Viktorral és Kulcsár Tibor Jánossal az ungvári szovjetellenes csoportot, a többi között a szovjet csapatok Kárpátaljáról való kivonását követelő röpiratok, falragaszok írása és terjesztése céljából. A KGB közel fél éves nyomozást követően tudta csak felszámolni a csoportot, amelynek tagjait hat-hat és négy év börtönre ítélték – mondta.
A helyettes államtitkár kiemelte, sorsfordító, nagy pillanatokban, mint ahogy 1848-1849-ben és 1956-ban is történt, a magyar nemzet tagjainak szíve egyszerre dobban. „A Kárpátalján élők kivételes életerejét bizonyítja, hogy az akkori világ legpusztítóbb és leghatalmasabb birodalmának fogságában élő magyarok számos településen szovjetellenes csoportokat hoztak létre 1955-ben és 1956-ban” – tette hozzá. Rámutatott: a korabeli magyarság leginkább elnyomott, a II. világháború, a „málenykij robot” és a sztálini önkény okán legszörnyűbb véráldozatot elszenvedő közösségei mutatták ekkor a legnagyobb bátorságot.
Latorcai Csaba a szülők, nagyszülők korosztályának megpróbáltatásaira, küzdelmére utalva kifejtette: „Mindez arra biztat és bátorít bennünket, hogy mi egy szebb és békésebb világot teremtsünk gyermekeink és unokáink számára. Különösen is vágyott kincs a békesség Kárpátalján és Ukrajna egész területén akkor, amikor keleten újra meg újra harcok dúlnak”. Beszédének zárásaként hangsúlyozta: „Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt szüleink iránti tisztelettel, gyermekeink iránti felelősséggel, és virágoztassuk fel Földünknek azon szegletét, amelyet Isten ránk bízott”.
Beszédében Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója elismeréssel szólt a szovjet kommunista rendszer ellen 1956-ban felkelt magyar nép és kárpátaljai magyar fiatalok hősiességéről. Úgy vélte, a totalitárius elnyomás ma is visszatérhet, ha nem szállnak vele kellő erővel szembe.
A golyók szaggatta falat ábrázoló betontömbből álló, tetején Magyarország térképét és az 1956 évszámot, két oldalán magyar és ukrán szövegű márványtáblákat tartalmazó emlékművet – Mihajlo Kolodko ismert ungvári szobrász alkotását – Latorcai Csaba és Hennagyij Moszkal leplezte le.
A koszorúzással zárult avatóünnepségen részt vett az 1956-os kárpátaljai események egykor börtönbüntetést szenvedett két résztvevője, Bogdan Andrijiv, Ungvár polgármestere, a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői és Magyarország ungvári főkonzulátusának a diplomatái.