A munka becsülete – Nőszövetségi csendesnap Szőlősgyulán

Zsúfolásig megtelt szombaton a szőlősgyulai református templom, még a kertben is ültek az asszonyok, akik félretették a tavaszi kerti munkálatokat, s az úttalan utak ellenére eljöttek a Máramaros-Ugocsai Egyházmegye nőszövetségének hívására, hogy csendesnap keretében együtt legyenek Isten közelségében. A megjelenteket Laskoti Zoltán helyi beosztott lelkész és Zán-Schram Ibolya elnök köszöntötte. A nap témája a munka becsülete volt.
„Kezeink munkáját tedd maradandóvá!” – hangzott a zsoltáros imádsága Laskoti Zoltán áhítatában, aki arról is szólt, hogy fáradságos munkánk között is meg kell állni, az Úrhoz kell mennünk, Aki erőt ad minden tevékenységünkhöz és megáldja azt.
Az Isten szeretete az anyákon, a nagymamákon keresztül árad, sokszor a láthatatlan munkájukon át –,  kezdte előadását Lőrincz Krisztina lelkésznő, aki azt is hangsúlyozta, hogy a munkát nem büntetésként, hanem ajándékba kaptuk Istentől. Úgy éljünk Isten dicsőségére, hogy másokat szolgáljunk, segítsünk. Meg kell találnunk azt a szolgálati helyet, ahol másokért tehetünk, másokért munkálkodhatunk. Mindannyian Isten munkatársai vagyunk, arra hív bennünket, hogy építsük az Ő országát. Életünk, munkánk során sokszor vannak nehézségek, de a hívő ember a nehézségekben is tudja, hogy Istennél van megoldás. A munka lehet az öröm forrása, ha szeretettel, Jézussal tesszük. Mindamellett legyünk ebben is mértékletesek –, mondta az előadó.
A csendesnap másik előadója Zilahi Réka 5. éves teológa volt, aki a közösségi és az önkéntes munka, a családban végzett munka fontosságára hívta fel a figyelmet, ami sokszor háttérbe szorul, sokkal többre értékeljük a produktív munkának nevezett pénzkeresési lehetőséget. A hajtás a mind többért munkamániássá teszik az embert. Nem jut idő a családra, a gyerekekre, így, bár mindent meg akarunk adni nekik, sokszor inkább ártunk, mert a gyerek szinte apa, anya nélkül nő fel. Az emberi munkánk csak akkor lesz eredményes, ha Isten áldása van rajta. Végezetül Pál apostol kolossébeliekhez írott leveléből (3, 23-24) adott útravalót az előadó: „Minden munkátokat szívvel-lélekkel végezzétek, mint akik nem embereknek, hanem az Úrnak dolgoztok. Jusson eszetekbe, hogy a munkátok igazi jutalmát nem emberektől, hanem magától az Úrtól kapjátok majd! Mennyei örökséget ad nektek, hiszen valójában Krisztust, az Urat szolgáljátok!”
Az alkalmon ezúttal a salánki nőszövetség számolt be munkájáról. A lelkes asszonyok 2013-nam alakították meg a nőszövetséget, elsőször csigatésztát, majd tarhonyát is készítettek többek között a helyi óvoda, az egyházmegye református líceumai számára. Ma már ez a tevékenység kiegészült könyvjelzők festésével, hímzésével, beteglátogatással – nekik is ajándékoznak termékeikből –, de közösségépítő kirándulásokat is szerveznek.
Az előadások között a szőlősgyulai református énekkar szolgálatában gyönyörködhettünk, Zsendely Valéria, a helyi nőszövetség elnöke pedig – aki a gyermekeinkért való szüntelen imádkozás fontosságára hívta fel a figyelmet – egy Pecnyík-verssel ajándékozta meg a résztvevőket.
Hogy a közösségben, a másokért való szolgálat milyen fontos és áldásos, arról a szőlősgyulai asszonyok ezúttal is meggyőzően vallottak tetteikkel: finom töltött káposztával, süteménnyel gondoskodtak a vendégek testi táplálékáról.

Marton Erzsébet