2016. április 24., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]György – görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Vannak pillanatok az ember életében, amikor (…) megérzi, hogy ettől a másodperctől fogva valami ezentúl másképpen lesz. Nem tudja mindig pontosan kikövetkeztetni, hogy az eljövendőben milyen mértékig, mennyire és hová vezetve befolyásolja elkövetkező napjait az a valami, de hogy olyan történt vele, ami miatt az a bizonyos „ezentúl másképpen” bekövetkezett, az kétségtelen.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938595-5139″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Szent György napja

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat is ezen a napon hajtották ki.

A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan: ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő termés lesz.

Időjóslás is kapcsolódik a naphoz: ahány nappal Szent György előtt megszólal a béka, annyival hallgat el utána, vagyis nem lesz korán tavasz.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.

Magyar Néprajz VII.

 

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Duchnovics Sándor, Olekszandr Vasziljovics Duchnovics (Topolja, Zemplén  megye, 1803. április 24. – Eperjes, 1865. március 29.) kanonok, szentszéki ülnök, pedagógus, a ruszin költészet, próza és dráma jeles képviselője. Középiskoláit Ungváron és Kassán, teológiai tanulmányait Ungváron végezte. 1829-ben szentelték miséspappá.  Három évig a püspöki kancellárián dolgozott. 1843-ban nevezték ki eperjesi kanonokká.  Itteni működése idején a várost Munkács és Ungvár után a ruszin szellemi élet harmadik központjává tette. Irodalmi almanachokat, kalendárumokat, iskolai tankönyveket adott ki, maga is írt, népköltészeti gyűjtéssel foglalkozott.

1850-ben létrehozta az eperjesi irodalmi társaságot. Az irodalmi társaság egyik célja a jóeszű, de szegény ruszin ifjak tanulásának és világi pályára való felkészülésének segítése volt. 1859-ben felajánlotta könyvtárát a krasznobrodi monostornak azzal, hogy a gyűjteményt tegyék elérhetővé nemcsak a papok, hanem a világi olvasók számára is. Sokoldalúan képzett, nagy munkabírású, széles érdeklődési körű ember volt. Az egyházi ügyeken kívül foglalkozott filozófiával, történelemmel, jogtudományokkal, pedagógiával. Beszélt latinul, görögül és a Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének nyelvén. Művei bécsi, galíciai, kijevi kiadványokban jelentek meg.

Alkotói indulásakor, az 1820-as évek közepén, az ungvári görög katolikus szeminárium növendékeként még magyarul és latinul verselt. Költeményei Berzsenyi, Kölcsey, Batsányi és Virág Benedek hatását tükrözték.

A szabadságharc leverése után írt Ruszin voltam, vagyok, leszek és a Kárpátaljai ruszinok c. verseit a ruszin nemzettudat ébresztőjeként tartják számon.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Királyi jóváhagyásra a magyar lovagok megalapítják a Szent György lovagrendet (1326)

–          Sulyok Mária (1908) Kossuth-díjas, nagy erejű, drámai jellemábrázoló színésznő volt.

–          Zenthe Ferenc színész 1920-ban született, rendkívül népszerűvé vált első elsősorban tévészerepei révén.

–          Ezen a napon született Huszka Jenő zeneszerző (1875)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78595-5139″][vc_column_text]A MINDEN VIGASZTALÁS ISTENE (1)

„Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban…” (2Korinthus 1:4)

Isten Szentírásban szereplő sokféle neve közül egyek sem olyan biztató, mint a „minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban…” (2Korinthus 1:3-4). Figyeld csak meg ezeket a szavakat: „minden vigasztalás”. Ez azt jelenti, hogy nincs kivétel, nincs korlát, Isten vigasztalása mindenre kiterjed, bármilyen szörnyűek is a körülmények, Isten vigasztal, mert ez a lényéből adódik, természetéből fakad! Lehetetlen, hogy a közelében ne nyernél vigasztalást! A vigasztalás hiánya az Istentől való eltávolodásból fakad – ami általában a hit hiányára vezethető vissza. A vigasztalás a hitből ered. Lehet, hogy valaki az eszével tudja, hogy Isten a „minden vigasztalás Istene”, de nem érzi a vigasztalást a kétségei miatt. Jézus azt mondta a két vak embernek a gyógyulásukra vonatkozóan: „Legyen a ti hitetek szerint!” (Máté 9:29). A tudás mellé hitre is szükség van ahhoz, hogy életed első óceánjáró útján vagy, és aggódsz a biztonságod miatt. A kapitány biztosít arról, hogy érti a dolgát, a hajó pedig a legújabb vívmányok szerint épült, fel van szerelve mindenféle modern kommunikációs eszközzel és biztonsági berendezéssel. Ha sok keresztyénhez hasonlóan nem hiszel neki, amíg nem érzed biztonságban magad, akkor valószínűleg azonnal leszállsz, vagy az egész utat magadat fölöslegesen betegre aggódva töltöd. De ha úgy döntesz, hogy hitelt adsz a kapitány szavának, hamarosan érezni fogod, hogy a nyugtalanság csökken benned, és élvezed a hajó kényelmét! Ma határozd el, hogy bízol a Kapitányban, Üdvözítőnkben, aki azt ígérte, hogy „Megvigasztal minket minden nyomorúságunkban”, így meg fogod tapasztalni azt a vigasztalást, melyet kínál.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-28595-5139″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú

Előkelő svájci családból származott. Előbb ügyvéd volt, majd pappá szenteltette magát, és a kapucinus rendbe lépett. Róma Svájcba küldte hithirdetőnek, ahol mint a Hittérítő Kongregáció első vértanúja fejezte be életét Seewies-ben. A protestánsok a templomban agyonverték 1622. április 24-én. XIV. Benedek pápa avatta szentté 1746-ban.

 

Szent György vértanú

Tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati egyházban. A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték.

Vértanúsága nemcsak népszerűvé tette, hanem megnyitotta neki Krisztus Országát.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]