2016. április 28., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Valéria – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93268d-b218″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Homicskó Miklós (Csicer, 1833. szeptember 24. – Ungvár, 1886. április 28.). Munkács egyházmegyei áldozópap, hittantanár. Középiskoláit és filozófiai tanulmányait Ungváron, Szatmáron és Kassán végezte. 1851-ben a munkácsi görög katolikus egyházmegye papnövendékeként az ungvári papnevelő intézet líceumában tanult. 1860-tól az ungvári királyi kat. főgimnáziumban volt hittantanár. 1873-ban a Szent Bazil Társaság tagjává választották.  1877-ben az egyházmegye főtanfelügyelője lett. Érdemeket szerzett a népiskolák fejlesztésében. 1878-ban címzetes kanonok. Kiadott egy orosz nyelvű Dogmatikát négy kötetben, valamint írt egy imakönyvet a görög katolikus tanulóifjúság számára. 1873 végétől 1886 áprilisáig szerkesztette a Kárpát című ruszin lapot, amelynek mellékletéül a Magyar Kárpát is megjelent. Az újságot kezdettől támogatta anyagilag a Szent Bazil Társulat, de csak 1875-ben lett a Társulat, illetve a munkácsi és eperjesi görög katolikus püspökség hivatalos lapja. A Kárpátot a nép nyelvén szerkesztették, következetesen elhárítva a ruszofilek támadásait.  A Kárpát 1886-ban, Homicskó halálának évében szűnt meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Báró Jósika Miklós író, (1794) történelmi regényíróként lett népszerű.

–          Felépül az első magyarországi barokk templom Nagyszombatban (1637)

–          Molnár C. Pál festő (1894) képeinek többsége biblikus tárgyú, dekoratív, erősen stilizált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7268d-b218″][vc_column_text]Viharban vagy? (2)

„Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?” (Máté 8:27)

Máté feljegyzi: „Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: »Uram, ments meg minket, elveszünk!« De ő így szólt hozzájuk: »Mit féltek, ti kicsinyhitűek?« Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett. Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: »Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?«” (Máté 8:25–27). Nem ismered igazán Jézust, sem azt, hogy mit tud megtenni érted, amíg nem kerülsz viharba vele. Ezért tervezi bele utadba a viharokat. Jézus azt kérdezte: „Miért féltek?” Arra tanított ezzel, hogy a félelem kiszívja belőlünk az életet, és kiapasztja örömünket.
Ha a félelem eluralkodik az életeden, a biztonságérzet válik isteneddé. Ha a biztonságot isteníted, akkor kockázatmentes életet keresel. De azok, akik tele vannak félelemmel, nem tudnak igazán mélyen szeretni, mert a szeretet kockázatos. Nem tudnak adakozni a szegényeknek, mert emberileg szólva a jóindulat nem biztos, hogy megtérül. A félelemmel teli emberek nem mernek álmodni. Mi lesz, ha álmuk összetörik, és ők lezuhannak a felhők közül? Nem csoda, hogy Jézus hadat viselt a félelem ellen. Az evangéliumok 125 krisztusi parancsot jegyeznek fel. Ezek közül huszonegy így hangzik: „Ne félj(etek)!” A második leggyakoribb isteni parancs, hogy szeresd Istent és felebarátodat, csak nyolcszor fordul elő. Ha a mennyiség bármit is jelez, akkor Jézus a félelmet az egyik legnagyobb problémának látja. Ezért hangzik el minden másnál többször ez a felszólítása, amit ma neked is mond: „Ne félj!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2268d-b218″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Chanel Szent Péter vértanú

Franciaországban született 1803-ban. A Mária társaságba lépett, és mint misszionárius Polinéziába ment. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, de sokakat vezetett a Krisztus-hit igazságára. 1841. április 28-án Futuna szigetén vértanúhalált halt. Kiömlő vére pedig a hit magva lett a misszióban, számára pedig Krisztus országát nyitotta meg.

Tiszteletreméltó Kelemen Didák szerzetes

Székely szülőktől származott, Háromszék megyéből, Baksafalváról (ma Kézdialmás). A keresztségben a Sámuel nevet kapta. Kézdivásárhelyen tanult a minoritáknál, és 1702-ben belépett a rendbe. Eperjesen 1708-ban pappá szentelték. Apostolkodásban és tudásban egyaránt kitűnt. Szatmárban, Biharban, Szilágyságban, Hevesben, Borsodban, Csanádban apostolkodott. 1717-ben tartományfőnökké választották meg. Egész életét a vándorló apostolkodás, a felebaráti szeretet, az irgalmasság cselekedetei töltötték ki. Sokat imádkozott. Készségesen ment misézni, szentségeket kiszolgáltatni, prédikálni. 1744. április 21-én még elnökölt a miskolci tartományi gyűlésen, súlyos betegen. Rá egy hétre, április 28-án meghalt.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]