Szabó Lőrinc: Reggel
Szokatlanul nyugalmas most a reggel; az úton csak vigyázva járhatunk, mert a hajnali eső arany csigákat
Szokatlanul nyugalmas most a reggel; az úton csak vigyázva járhatunk, mert a hajnali eső arany csigákat
I. Ma jöttünk ott át, hol érkeztek őseink,
Gombok, gombok örök gondok, egész nap csak
Itt tüzé föl piros zászlaját a Szabadságnak Zrínyi Ilona? A szabadság hősinek tanyája
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Kis patakok, daloljatok!
Július, a vendégváró. Mindig szíves
Most értelek meg, réges-régi szó. Más így nem érthet, csak a búcsuzó, ki kedves arcokat lát s nyugtalan, mert tudja, hogy már nem sok napja van.
Ne bántsátok a lombokat: Susogta George Sand a halál előtt. Nem értették meg, én megértem őt.
Itt van a nyár, száz napsugár hívogat a kertbe!
End of content
End of content