Mécs László: Meteor
„…küldönci pályámat betöltvén, / megtorpanok, mint túlvilági / ércekből öntött szobor-öntvény.”
„…küldönci pályámat betöltvén, / megtorpanok, mint túlvilági / ércekből öntött szobor-öntvény.”
„Ablakod alatt nyöszörögve ébrednek / az utcán háló szelek.”
A nap verse.
A nap verse.
„Amikor a földön / Gyermekek nevetnek, / Nagy az öröm kéklő / Mezején a mennynek.”
„…ginre, koncra les a zsebrák, / szánlak, ó, kicsiny Magyarország.”
A nap verse.
Tanyáznak bennem kisértet-járások,
Suhannak bennem kisértet-fájások…
„Elevenen a csillagok alá, az éjszakák sarában eltemetve, hallod a némaságomat?
End of content
End of content