Szalai Borbála: Őrködő csillagok
A nap verse.
A nap verse.
„Oly korban éltem én e földön, / mikor a költő is csak hallgatott…”
A nap verse.
„Rézbőrü volt az alkony. És hősi a halál.”
A nap verse.
A nap verse.
„a világ végén pihen a szerelmem…”
Ó, november, fütött szobák szüretje!
„Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.”
„Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, / Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.”
End of content
End of content