Radnóti Miklós: Gyerekkor
„Rézbőrü volt az alkony. És hősi a halál.”
„Rézbőrü volt az alkony. És hősi a halál.”
A nap verse.
A nap verse.
„a világ végén pihen a szerelmem…”
Ó, november, fütött szobák szüretje!
„Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.”
„Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, / Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.”
„Annyi nyomor, annyi szenny, vétek / Undorít meg e sárgolyón…”
„…táncol az őszi levél s taraján kisimulva elúszik.”
„csillag könyököl a hegyre / reggeltől fél az éjszaka”
End of content
End of content