Beregszász kulturális életének központja volt egykor az 1913-ban felavatott Úri Kaszinó. Olyan művészek fordultak meg benne, mint Kosztolányi Dezső, Mécs László, Fedák Sári, Móricz Zsigmond, Báthy Anna.
95 évvel ezelőtt a Prágai Magyar Hírlap az 1924. november 7-i számában az alábbi ungvári hírről számolt be A peches betörő címmel:
Tizenöt ház és húsz melléképület égett le 1910-ben egy técsői tűzvészben.
A Prágai Magyar Hírlap 1928. augusztus 10-i számában a Felső-Tisza-vidéken lefülelt pénzhamisítókról olvashatunk.
A Prágai Magyar Hírlap 1937. június 24-i számában olvashatunk arról a búcsúi férfiról, aki többszörös bigámiát követett el.
Beregszász legrégebbi épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, melynek alapítói XII. századi szászok voltak, akiket II. Géza királyunk telepített le a Vérke partján.
A Rákóczi sírja és egyéb költemények című Radó Antal verseskötet 1903-ban jelent meg Budapesten. A könyv első verse a címadó Rákóczi sírja, mely drámaian foglalja össze a Nagyságos Fejedelem küzdelmes életét és hontalanságát.
„Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam” – ez volt a jelmondata Boldog Romzsa Tódornak, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspökének, aki 72 évvel ezelőtt, 1947. október 31-én szenvedett vértanúságot.
A számunka olyannyira csodált Kárpátok számos tragédiának is tanúja lehetett az elmúlt évszázadokban. A betörő tatárok, lengyelek, oroszok, és a velük megütköző magyar katonák vére nem egyszer festette pirosra a sziklákat.
A Vörös Zászló című lap egyik régi számának megviselt példánya akadt nemrég a kezembe. Az újság Beregszászban jelent meg 1945. december 2-től kezdve hetente háromszor, mint az „Az Ukrajnai Kommunista Párt Berehovói Kerületi Bizottságának és a Népképviselők Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja”.
End of content
End of content