Kárpátalja anno: festő a festőről
Kárpátalja festészetének meghatározó alakja Boksay József és Erdélyi Béla.
Kárpátalja festészetének meghatározó alakja Boksay József és Erdélyi Béla.
Szép Ernő Imádság című költeményének negyedik sora most épp úgy időszerű, mint amikor 1916-ban a költő papírra vetette.
A múlt század első feléből származik az a Kárpátalján készült felvétel, amely sertést terelő asszonyt ábrázol. Nagy valószínűséggel a gazdasszony nemigen hívta sertésnek a jószágát, sokkal inkább nevezte disznónak.
1944-ben az akkori Földművelésügyi Minisztérium minden magyar vármegyében megkérdezte a kukoricatermesztők véleményét arról, hogy milyen fajta kukoricát célszerű vetni, s hányszor érdemes azt megkapálni, hogy gazdag termés legyen az eredmény.
Krúdy Gyula Havasi kürt című könyvében így írja le a ruszinok életét:
„Ijjász Gyula az Ungváron élő festők szeniora. Naturális pikturája a természet megfigyelésén alapuló. München, Párizs, Amerika studiumai után, mint harctéri festő a háború jeleneteit festi. Ilyértemű művei a történelmi művek illusztrációs festményei között jelentek meg és leszögezett művészi értéket képviselnek” – írta a festőtárs Erdélyi Béla 1940-ben az Ungvár és Ung vármegye című könyv egyik…
Máramarosszigeten jegyezték be 1911 októberében a Körösmezői Önsegélyező Egyesületet.
Popovics György Aknaszlatinán született és nőtt fel. Apja nyomdokába lépve ő is a helyi sóbánya munkása lett.
november 16-án alakult meg a Beregszászi Vadásztársulat, melynek egykori alapszabálya fennmaradt. Idézzünk néhány cikkelyt belőle!
A számunkra oly kedves beregi szőttesről szebben még nem írtak, mint Várnai Zseni (1890 – 1981) József Attila-díjas költő:
End of content
End of content