Depresszió: nem csak lelki tünetek jelzik
Bár feltehetően az emberiséggel egyidős, a mai napig folyamatosan kutatják, és vitatkoznak azon is, hogyan érdemes kezelni. Egy dologban azonban egyetértenek a szakemberek: a depresszió gyakorlatilag népbetegséggé vált. Az igazi veszélye pedig abban rejlik, hogy nehéz felismerni, hiszen a tünetei rendkívül változatosak. Ráadásul sokszor nem elsősorban a lelki folyamatok, hanem a fizikai jelek mutatják meg, hogy baj van.
Az ókori görög orvos, Hippokratész még melankóliának nevezte a depressziót, és csupán lelki állapotnak tartotta. Az orvostudomány azonban a 19. századtól egyértelműen betegségként kezelte. Ma pedig már azt sem vitatják, hogy kiterjedt népbetegségről van szó, amelyben világszerte több százmillióan érintettek. Az EU-s országok között sajnos Magyarország helyzete sem túl kedvező: az elmúlt évek statisztikái szerint a 18 év feletti lakosság 10,5 százaléka tapasztalta magán a tüneteket. Azaz itthon egy adott évben egymillióan érezhetik kietlennek maguk körül a világot, és láthatják leküzdhetetlennek a körülöttük felmerülő nehézségeket. Megfigyelték, hogy a legtöbb embernél a 20-as, 30-as éveiben jön elő a kór, és azt is, hogy kétszer annyi nő szenved tőle, mint amennyi férfi. Az öngyilkosságot elkövetők fele szenvedett fel nem ismert, vagy aktuálisan nem kezelt depressziótól. A szakemberek szerint a következő évtizedekben a betegek száma csak növekedni fog.
Mi a depresszió?
A definíció szerint hosszan tartó lehangoltsággal, szomorúsággal, az érdeklődés és az örömérzésre való képesség elvesztésével járó állapot. De nyilvánvaló, hogy nem mindenki válik depresszióssá, aki elkeseredik, sír, és úgy érzi, egyszerűen nem tudja összeszedni magát. A legfontosabb különbség a betegség és a múló rosszkedv között az, hogy mennyi ideig tart, és milyen mély. Az orvosok azt szokták mondani, hogy a rosszkedv néhány napon, vagy maximum néhány héten belül tompul. A depresszió azonban hetekig, vagy amennyiben nem ismerik fel, vagy nem kap megfelelő kezelést, akár hónapokig, évekig is fennállhat.
Mi okozza?
Kialakulása általában nem vezethető vissza egyetlen okra, egyénenként nagyon eltérő lehet. A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy környezeti, pszichológiai és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak benne. Azaz sok betegnél igazolódik be, hogy a családjában már voltak olyanok, akik szorongásos zavarral, vagy alkoholizmussal küzdöttek. Ikervizsgálatok pedig azt igazolták, hogy ha az egypetéjű ikerpár egyik tagja depressziós, majdnem 50 százalék a valószínűsége annak, hogy a másik is az lesz. A hajlam mellett jelen szokott jelenni egy vagy több kiváltó tényező: gyász, válás, munkahely elvesztése. Vannak azonban olyan esetek, amikor a pácienssel nem történt semmiféle nyilvánvaló szerencsétlenség, vagy tragédia, hanem egyszerűen annyira érzékeny a lelkivilága, hogy a hétköznapi stressz is kiváltja a tüneteket.
A depresszió lelki tünetei
Azt talán mindenki tudja, hogy a búskomorság, a levertség és a motiváció hiánya mind-mind depresszióra utal. Ilyenkor a beteg állandó rosszkedvet érez, képtelen örömteli pillanatokat átélni, nem szereti, olykor leértékeli, vagy akár gyűlöli saját magát, és a szeretteihez fűződő kapcsolata is folyamatosan romlik. Bezárkózik a saját világába, nincs kedve semmihez, nem foglalkozik olyan dolgokkal, amelyekben korában örömét lelte. Rosszabbul teljesít a munkahelyén, elhanyagolja a feladatait, a kötelességeit, vagy csak nagyon nehezen és lassan végez velük. A depressziósok gyakran már reggel is azt mondják, nincs miért felkelniük az ágyból. Jellemző, hogy negatívan látják az őket körülvevő világot, pesszimista a gondolkodásmódjuk, a jelenből a múltba, vagy a reményvesztett jövőbe menekülnek.
A depresszió testi tünetei
A fentieket látva akár egy laikusban is felmerülhet, hogy depresszióval áll szemben. A betegség azonban sokszor nem elsősorban lelki, hanem változatos testi tünetekkel jelentkezik. A páciens gyakran szégyelli, ezért elrejti önmaga és a külvilág előtt is a melankóliáját, nem akarja bevallani senkinek, hogy milyen lelki gondokkal küzd, nagy erőfeszítések árán látszólag változatlanul éli tovább a mindennapjait. Ilyenkor nem ritka, hogy a szervezetünk jelzi: bizony, nagy a baj. A betegek pedig olyan panaszokkal fordulnak orvoshoz, amelyek mögött a szakember először szinte kivétel nélkül fizikai okokat keres.
Alvászavarok
A depressziós ember nem tudja igazán kipihenni magát, sokszor felriad éjjel, és már nem tud újra elaludni. Sőt, gyakran már az esti időszakban is azt tapasztalja, hogy órákon keresztül fetreng álmatlanul. Ördögi kör alakul ki, a betegek egy része egész nap fáradt, enervált, súlyos esetben képtelen kikelni az ágyból. Ha pedig mégis felkel, akkor is lelassul minden tevékenysége, beleértve a beszédét és a mozgását is.
Testsúlyváltozás
A statisztikák szerint ha egy hónap alatt indokolatlanul elveszítjük testsúlyunk 5 százalékát , azaz nem diétázunk, akkor mindenképpen valamiféle betegséget kell keresni a háttérben. Ez pedig depresszió is lehet, mert akinek lelki problémája van, annak az étvágya is csökken. Érdekes módon ennek az jelenségnek az ellenkezője is aggodalomra ad okot. Ha rövid idő alatt sokat hízunk, érdemes a lelki okok között is keresgélnünk, hiszen az, akinek rossz a kedélyállapota, falással próbálhat meg az ételeken és az ízeken keresztül örömforráshoz jutni.
Megmagyarázhatatlan fájdalom
A rejtélyes, hosszan tartó, vagy visszatérő fej-, hát-, illetve hasfájás, szédülés, szívdobogás, vagy légzési nehézségek esetén is érdemes megvizsgálni a páciens lelki állapotát, és kideríteni, nem figyelhetőek-e meg rajta a depresszió egyéb tünetei is.
Nemi vágy csökkenése
Azt is megtapasztalhatjuk magunkon, vagy akár a párunkon is, hogy látszólag ok nélkül csökken a szexuális aktivitásunk, érdeklődésünk. A szervi okokat természetesen érdemes kizárni. De mindenképpen számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a jelenség hátterében az egyre elhatalmasodó depresszió áll.
Forrás: HáziPatika.com (https://www.hazipatika.com/psziche/depresszio/cikkek/depresszio_nem_csak_lelki_tunetek_jelzik/20201130102649?autorefreshed=1)