2018. december 12., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gabriella – héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A divat kegyetlen úr, utadba áll, hogy ne tudd meglátni az örök értékűt.”  

Pierre Auguste Renoir

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937c1c-f575″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Baranyai Zoltán (Nagyszőlős, 1888. december 12. – Notre-Dame, USA, 1948.). Irodalomtörténész, diplomata, jogi író. A nagyszőlősi polgári iskola igazgatójának a fia. 1911-től Budapesten középiskolai tanár. Kapcsolatba került Ady Endrével. 1921-től külügyi szolgálatot teljesített, előbb Bernben a magyar követségen, majd Genfben a Népszövetség mellett működő magyar titkárságon. Ő támogatta Bartók Béla svájci útját. 1926-ban a szegedi egyetem irodalomtörténet-tanára. 1936-ban a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot.  1946-ban a párizsi békekonferencia fő delegátusa. 1947-től az USA-ban, az indianiai egyetemen tanított. Francia irodalomtörténeti munkája mellett kisebbségi joggal is foglalkozott. Cikkei főként a Magyar Szemlében jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Meghalt Antall József történész, (1993) a kommunista rendszer bukása utáni első magyar miniszterelnök, az orvostudományi Múzeum főigazgatója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77c1c-f575″][vc_column_text]TEDD, AMIT ISTEN MONDOTT! (2)

„Hit által kapott kijelentést Nóé… és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát…” (Zsidók 11:7)

Nőé azért építette meg a bárkát, mert Isten ezt parancsolta. Ez volt élete elhívása. Számára az engedelmesség deszkák fűrészeléséből és szegek kalapálásából állt. Mindent összeszámolva ez volt a leghosszabb ideig tartó engedelmesség, melyet a Szentírás feljegyez. Nóé engedelmessége a kezdetétől a végéig 43.800 napot vett igénybe. És minden napnyi engedelmességgel Istent dicsőítette. Nem számít, hogy te milyen munkaeszközt használsz – kalapácsot, billentyűzetet, felmosórongyot, focilabdát, táblázatokat, mikrofont vagy kávéfőzőt – használd az engedelmesség eszközeként. Te ezzel dicsőíted Istent. Ez az a mód, amivel azt teszed, amit tenned kell. A Bibliában azt olvassuk: „amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kolossé 3:17). Ne nézd le magad, és ne gondold, hogy amit te csinálsz, az nem fontos. Emlékszel az „egy szög miatt” kezdetű régi példabeszédre? Így szólt: „Egy szög miatt a patkó elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól a patkószöget!” Isten szemében a legkisebb tett is hatalmas dolog, ha engedelmességből tették. Ha olyan örömmel teszed a kis dolgokat, mintha nagy dolgok lennének, akkor Isten nagy dolgokat fog tenni úgy, mintha csak kis dolgok lennének. Így épül Isten országa. Ezért a mai üzenet számodra ez: tedd, amit Isten mondott neked!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27c1c-f575″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text] Guadalupei Szűz Mária

A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.

Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén aTepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén,Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagyLupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó,1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]