2018. december 19., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Viola– magyar eredetű; jelentése: a virág maga.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet!”

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939e8c-cbbc”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bacsinszky András (Benetine, Ung megye, 1732. november 14. – Ungvár, 1809. december 19.). Munkácsi görög katolikus püspök, a XVIII. századi ruszin történelem és művelődés kiemelkedő alakja. Apja Ung megyei lelkész volt. Iskoláit az ungvári jezsuitáknál kezdte, teológiai tanulmányait a nagyszombati papneveldében végezte. Pappá szentelése után Hajdúdorogon lett lelkész, esperes és főesperes. Tizenkét évet töltött itt, ezután került Ungvárra. Kanonoki minőségben járt Mária Teréziánál, s annyira megnyerte a kegyét, hogy az főnökének elhunyta után, 1772-től munkácsi püspökké nevezte ki. Mária Terézia az Ungváron eltörölt jezsuita rend zárdáját, templomát, a hozzá tartozó épületeket, kerteket és a várat a munkácsi püspökségnek adományozta, s tetemes anyagi ráfordítással görög katolikus templommá és püspöki lakhellyé alakíttatta át. Az ungvári várban papneveldét hoztak létre, s negyven növendékre való jövedelemmel látták el. Az új székesegyházat 1780. október 17-én szentelték fel gróf Andrássy István püspök jelenlétében. A püspöki székhelyet a káptalannal együtt 1777-ben Ungvárra helyezték át, de a régi nevét – munkácsi egyházmegye és munkácsi görög egyesült püspökség – megőrizte. Bacsinszky nagy műveltségű, széles látókörű személyiség, tudós ember volt; mindent megtett, hogy növelje az egyházmegye tekintélyét. Ungváron gazdag könyvtárat alapított. Liturgikus ószláv nyelven kiadta a Bibliát. A püspök sokat fáradozott az orosz (rutén) anyanyelvű oktatás megszervezéséért. Levelezést folytatott Kazinczy Ferenccel, aki abban az időben a kassai tankerület felügyelője volt. Több tehetséges ifjú továbbtanulását pártfogolta. Könyvtárában ősnyomtatványokat, ritka kiadványokat, számos Moszkvában, Kijevben és Lembergben megjelent könyvet őrzött. 1804-ben a jénai mineralógiai társaság is tagjává választotta.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Wlasics Gyula miniszter engedélyezte (1895), hogy az egyetemek orvosi és bölcsész tanfolyamaira nőket is felvegyenek.

Féja Géza író, újságíró (1900) Szabó Dezső vonzásába került, tagja volt a Radikális Pártnak, Viharsarok c. könyvét elkobozták, kirekesztették az irodalmi életből.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79e8c-cbbc”][vc_column_text]A KIS DOLGOK IS SZÁMÍTANAK

„Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak…” (Zakariás 4:10)

Amikor Isten Gedeonnak győzelmet adott a midjaniták felett, akkor egy mindössze háromszáz főből álló csapatot használt az ellenség százezres seregével szemben (ld. Bírák 7). Nem azért, mert nem volt több arcképes ember, hanem azért, mert Isten a kis dolgok által akarta megmutatni hatalmát. Jézus akárhány követőt választhatott volna magának, de ő tizenkét tanítványt választott, akik elvitték az evangéliumot az egész világra. Egyszer ötezer embert lakatott jól öt kenyérrel és két hallal, egy kisfiú uzsonnájával. Isten országát a mustármaghoz hasonlította, amely bármilyen kicsi is, nagy fává tud nőni. Máskor Isten országát a kovászhoz hasonlította, mely önmagában alig észrevehető, mégis az egész tésztát megkeleszti. Aztán ezt is mondta: „aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az” (Lukács 16:20). Tehát ha Istentől nagyobb dolgokat kérsz jobb dolgok helyett, akkor valószínűleg csalódni fogsz. A világ minden imádsága sem veheti rá, hogy megadjon neked valamit, amit még nem tudnál kezelni. Henry Wadsworth Longfellow mondta: „a legtöbb ember sikert érne el a kis dolgokban, ha nem vakítaná el a nagyravágyás.” A nagyobb és több utáni hajsza gyomorfekélyt és álmatlanságot okoz, és nem engedi, hogy élvezd azokat az áldásokat, amiket már megkaptál Istentől. A jobbat talán nehezebb lemérni, és nem is olyan káprázatos, de a kiegyensúlyozottság, ami a fokozatos sikerrel ját, értékesebb és tartósabb. Tehát, ha most „a kicsiny kezdet napját” éled, örülj, és bízz abban, hogy Isten nagyobb és jobb dolgokat tartogat még számodra.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]