2018. július 26., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Anna – héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

Anikó – héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Aki mindenben megért, egészen biztos, hogy teljesen érdektelen irányodban.”

Balázs Tibor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f793-1586″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Anna napja

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését.

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szépfaludi Ö. Ferenc, Örlőssy (Máramarossziget, 1845. április 27. – Máramarossziget, 1906. július 26.).  Hírlapíró és szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Nagyváradon, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Egy évig Aradon volt ügyvédsegéd. 1868-ban a Hazám belső munkatársa, majd a Fővárosi Lapok, Reform, Nemzeti Hírlap munkatársa lett. 1883-ban  Lónyay János főispán a Máramaros megye levéltárnokává nevezte ki, egyúttal megbízták a Máramarosi Lapok szerkesztésével, amelynek első száma 1884. január 1-én jelent meg.  1884 augusztusától a lap Szépfaludi és Vékony Antal szerkesztése alatt együtt jelent meg a Máramarossal. 1887-ben a Máramarosi Lapok ismét önálló politikai és társadalmi hetilap lett. Szépfaludi szerkesztette haláláig. Szépfaludi Ferenc volt a Szilágyi István kör elnöke, elbeszélései, tárcái, színművei különböző lapokban jelentek meg. Írt regényeket és műfordítással is foglalkozott. Többek között lefordította Didero Az apáca című regényét. 1896-ban Köröskörül című tárcájával elnyerte Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött 100 koronás pályadíjat.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szervátiusz Tibor, romániai magyar szobrász születése (1930)

– Balatonfüreden, a híres gyógyhelyen előkelőségek részvételével megrendezték az első Anna-bált (1856)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f793-1586″][vc_column_text]AMIKOR ISTEN ELHÍV

„Én, én mondtam meg, aztán el is hívtam; vezetem őt, hogy útján sikerrel járjon.” (Ézsaiás 48:15)

Isten azt mondta Jeremiásnak: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek” (Jeremiás 1:5). Amikor Isten úgy döntött, hogy használni fog, öt dolog történik. Első az elhívás. Isten megszólít átlagembereket, hogy rendkívüli dolgok véghezvitelére hívja őket, mint Péter arra, hogy a csónakból kilépve a vízen járjon. Második a félelem. Amikor Isten elhívta Mózest, hogy a fáraó elé álljon, ő így felelt: „Kérlek, Uram, nem vagyok én a szavak embere… Küldj mást, akit küldeni tudsz!” (2Mózes 4:10,13). A harmadik a megerősítés. Józsué bizonyára minden porcikájában érezte a feladat súlyát, amikor Mózes örökébe kellett lépnie, ezért Isten azt mondta neki: „Veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam” (Józsué 1:5). A negyedik a döntés. Néha igent mondunk Isten hívására, máskor meg nemet. Ha igent mondunk, örömteli lesz az életünk, ha nemet mondunk, megfosztjuk magunkat ettől az örömtől. De mindig a mi döntésünkön múlik. Az ötödik a megváltozott élet. Azok, akik igent mondtak Isten hívására, nem fognak tökéletesen élni, távolról sem. De mivel igent mondtak, megtanulnak növekedni, épülni még a kudarcaikból is. Sőt, gyakran éppen a kudarcaik teszik majd képessé őket arra, hogy másoknak segítsenek. Azok is megváltoznak, akik nemet mondtak Isten hívására: ők egyre inkább megkeményednek, egyre inkább ellenállnak hívásának, és legközelebb nagyobb valószínűséggel mondanak újra nemet. Téged is hív Isten? Hívása talán a munkádra vonatkozik, talán a kapcsolataidat illeti, esetleg a pénzedet kéri, vagy azt, hogy nézz szembe legnagyobb félelemeddel. Isten hívásának mindig lényed leglényegéhez szól. Életed legjobb döntése az, ha igent mondasz neki.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f793-1586″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Joakim és Szent Anna, Szűz Mária szülei

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az „első” Máriát, a majdani „Istenszülő” Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]