2019. február 8., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aranka – magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

Salamon– héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A pénz kitaláció, haszontalan papírdarab, ami csak attól értékes, hogy nagyszámú ember értéket tulajdonít neki. A rendszer hitalapon működik. Nem igazság vagy valóság, hanem kollektív hit”

Paul Auster

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a9c6-6abf”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tomcsányi Vilmos (Bp., 1880. február 8. – Bp., 1959. május 7.). 1942-től 1944 májusáig Kárpátalja kormányzói biztosa. A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogászdoktori diplomát, majd Berlinben, Párizsban, Londonban és az USA-ban képezte magát tovább. 1906-tól miniszteri fogalmazó az igazságügy-minisztériumban. 1918-tól miniszteri tanácsos lett, majd helyettes államtitkár a külügyminisztériumban. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották a vásárosnaményi kerületben, amelynek 1926-ig kisgazdapárti képviselője volt. 1920-22-ben igazságügyi miniszter, 1927-38 között kormánypárti országgyűlési képviselő.

Mint elismert jogász, az 1930-as évek elején ő képviselte Magyarországot a Hágai Nemzetközi Bíróságon. 1941 decemberének végén Kozma Miklós halála után nevezték ki Kárpátalja harmadik kormányzói biztosának. Megtanult ruszinul. Tisztségéről 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor mondott le.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ferenczy Károly festő (1862) a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, aki Nagybányán és Budapesten alkotta a legjelentősebb műveit: Józsefet eladják testvérei, Márciusi est, Madárdal, Hegyi beszéd, stb.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a9c6-6abf”][vc_column_text]A SZORGALOM ERÉNYE

„Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)

A szorgalmas ember dolgos, igyekvő, ügyes; nem halogatja a dolgait, hanem lelkesen végzi a feladatát. Akar dolgozni, hatással van a környezetére, értéket teremt a családja és a társadalom számára. Az élet nem „tartozik” nekünk semmivel, csak lehetőséget ad a sikerre. Ezért a sikerért viszont meg kell dolgoznunk. Egyszer két tizenéves beszélgetett, és az egyik ezt mondta a másiknak: „Igazán aggódom. Apám rabszolgaként dolgozik a munkahelyén, hogy én semmiben ne szenvedjek hiányt. Fizeti a számlákat és félretesz a továbbtanulásomra. Anyám is rabszolgaként dolgozik, minden nap főz, mos, vasal, takarít utánam, és gondoskodik rólam, ha beteg vagyok.” A barátja zavartan kérdezte: „Akkor miért aggódsz?” „Attól félek, hogy a rabszolgák esetleg megszöknek!” Ha szülő vagy, tanítsd meg a gyermekeidnek a szorgalom erényét! Ne csak prédikálj – éld is meg! Tudni fogod, hogy jó munkát végeztél, ha nem kezelnek többé bankautomataként, és nem követelnek örökké valamit. Gyermekeid felnőtt életük több mint a felét munkával fogják tölteni, tudniuk kell tehát, hogy a munka Isten ötlete volt és nem büntetés. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a munka az Édenben elkövetett bűn miatti átok, pedig nem az. Isten munkát bízott Ádámra már a bűneset előtt is, amikor azt mondta neki, hogy a kertet „művelje és őrizze” (1Mózes 2:15). Jézus ácsmester volt (Id. Márk 6:3). Pál, az egyik legnagyszerűbb keresztyén a világtörténelemben, sátorkészítő (ld. ApCsel 18:1-3). Semmilyen munka nem legalacsonyító, a lényeg, hogy jól végezzük el.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2a9c6-6abf” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]

Emiliáni Szent Jeromos, nevelő

1481-ben született Velencében. 15 éves korától kezdve katonáskodott. 27 éves korában, 1508-ban katonai parancsnokként fogságba esett, és a börtönben rettenetes elbánásban részesült. Csodálatos szabadulása után bilincseit Treviso-ban a Szűzanya oltárára helyezte, és az árvák nevelésére szentelte életét. 1518-ban, 37 éves korában pappá szentelték. Mint pap, megalapította a szamaszkai szabályozott papok társulatát a betegek gondozására, és az árva gyermekek nevelésére. 1537. február 8-án halt meg a pestisjárvány áldozataként. Sírja Samascában van.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]