2019. január 18., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Piroska – latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az elengedés azt jelentette, hogy elfogadja azt, amit a sors kiszabott rá, és felismeri, hogy a szabad választás az egyetlen út, a végzet pedig megmásíthatatlan.”

J. R. Ward

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936400-480d”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

PIROSKA NAPJA

Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik:

Ha Piroska napján fagy,

Negyven napig el nem hagy!

Így tartották a kabai juhászok, a Szeged környékiek és a jugoszláviai magyarok is a legutóbbi időkig.

A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon.

Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik, például Kiszomborban (Torontál m.) azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Magyar Néprajz VII.

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester (1907).

Tornyai János festő születése (1869) az alföldi parasztság életének és környezetének tolmácsolója

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76400-480d”][vc_column_text]KEGYELEM

„…az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre…” (János 1:16)

Isten kegyelmét ingyen kaptuk, tisztán, feltételek nélkül. Sőt, Isten sokkal elfogadóbb, és sokkal kevésbé ítélkező, mint közülünk sokan. Nem voltunk rá méltók, és nem érdemeltük meg, de mivel Krisztushoz tarozunk, „az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre…”. Richard J. Neuhaus mondta: „Isten kegyelmének evangéliumát moralizálássá és törvényeskedéssé alakítani sötét eretnekség, melyet csalódott emberek terjesztenek, akik azért olyan haragosak, mert nem kapták meg azt, amire amúgy sem számíthattak alapos okkal.”

Amikor igazán megragadod a kegyelem lényegét: 1) újra értékelni fogod az Istentől kapott ajándékokat – a megváltást, a bűnbocsánatot, az élet ajándékát, az egészséget, a nevetést, a zenét, a szépséget és a barátságot. 2) Nem leszel többé annyira ítélkező, és kevésbé fogsz aggódni amiatt, hogy mit csinálnak mások. Hallottad már ezt a mondást: „Jól vagyok magammal, nincs szükségem arra, hogy mások rosszabbnak látszódjanak nálam?” Ha a kegyelemből eredő szabadság által élsz, nyugodtan tudod engedni, hogy más emberek saját maguk tervezzék meg útjaikat, és olyan döntéseket hozzanak meg, amilyeneket te talán nem hoznál. 3) Elfogadóbb leszel, és kevésbé törvényeskedő. Ahelyett, hogy a vallásos külsőségekre összpontosítanál, a hitelességet és az Isten iránti őszinte szeretetet fogod nézni. 4) Lelkileg növekedni fogsz. Dávid azt mondta: „Tágas térre vitt ki engem…” (Zsoltárok 18:20). A kegyelem kitágítja a horizontodat, így már nem fogsz tudni visszatérni oda, ahol valaha voltál.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26400-480d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Szent Margit

Szent Margit szülei fogadalma révén került a domonkos nővérek közé. Felnőtt fejjel maga is felvállalta szülei akaratát, teljes szívvel Istennek ajánlotta önmagát. Imádságával, a békéért való munkálkodásával szolgálta családját és nemzetét. Milyen jó lenne, ha ma is sok fiatal szülei szándékában Isten akaratát fedezné fel!

A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laskaris Máriával együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Szent Margit 1242-ben. Szülei felajánlották Magyarországért. Margit négy éves korában a veszprémi domonkos apácákhoz került, és ott gondos nevelésben részesült. Később a Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet atyja építtetett. Visszautasította II. Ottokár cseh, és Anjou Károly szicíliai király házassági ajánlatát. 1261-ben ünnepélyes fogadalmat tett. Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. A legalacsonyabbrendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. 1271 január 18-án halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]