2019. október 14., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Helén – a Heléna angol és francia formájából; jelentése vitás, talán fényes, sugárzó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A szerelem, ha igazi, nagyobb erő, mint a szabadság vágya.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938722-7c28″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Zsatkovics György Kálmán (Ungvár, 1855. október 14. – ?, 1920.). Görög katolikus pap, író, történész, néprajzkutató és műfordító. Középiskoláit szülővárosában és Nagyváradon, a teológiát Ungváron és Esztergomban végezte. 1881-ben nagyrákóci káplán, 1885-86-ban izai, 1886-tról strojnai pap lett, s a szolyvai esperesi kerület jegyzője. 1895-től az esperesi hivatal vezetője volt. Cikkei a Századokban, a Magyar Sionban, a Budapesti Szemlében jelentek meg. Számos cikke orosz nyelven látott napvilágot. Sokat fordított oroszból és ukránból.

Fordításait a vidéki lapok, a Budapesti Hírlap, a Képes Családi Lapok, a Vasárnapi Újság közölte. 1887-től számos munkája található az ungvári naptárakban. 1835 és 1914 között levelezésben állt V. M. Hnatyuk ismert ukrán etnográfussal, aki utazásai során felkereste őt Malmoson. Ő ismertette meg Ivan Frankóval, akinek több művét fordította le magyarra, pl. az Arcunk verejtékével című kötetet, de ő volt a fordítója Fegykovics, Vovcsok, Necsuj-Levickij és Kocjubinszkij műveinek is. 1900-ban látott napvilágot az Ungváron megjelenő Keletben a Kisorosz irodalom történetének rövid vázlata című tanulmánya.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született 1827-ben Zichy Mihály festő, grafikus, illusztrátor, a magyar romantikus festészet jelentős alakja, illusztrálta Madách, Petőfi remekműveit, sokat dolgozott Oroszországban.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78722-7c28″][vc_column_text]

Ismerd meg mennyei Atyádat ! (1)

„Ők nem ismerték fel, hogy az Atyáról szólt nekik.” ( János 8:27)

Jézus korában az emberek nehezen tudták elképzelni Istent apaként. Uralkodó, király, bíró – ezt értették, de az Atyát nem. Az Ószövetség ritkán beszél Istenről atyaként, az Újszövetség azonban sokszor így említi. Amíg Jézus el nem jött és ki nem jelentette az Atyát, addig Isten titok, misztérium volt; „az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni” (Máté 11:27). Sokan ma sem tudjuk felfogni Isten atya voltát és nekünk szánt gazdag áldásait. „Atya” – ez a név mindent magába foglal, beletartozik minden, amire valaha is szükségünk lehet, és azt is kifejezi, hogyan érez Isten irántunk. Az elképzelhető legjobb apa minden jellemvonását szemlélteti. Gondolj csak bele, mit tenne egy szerető, mindenható apa a szükségben lévő gyermekéért! Mennyei Atyád mindezt megteszi érted és még többet is! Amikor felismered, hogy Isten Atyád, félelmeid eloszlanak, és hinni kezded, hogy szükségeid valóban be lesznek töltve. Jézus azt mondta: „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” (Lukács 12:32). Istent boldoggá teszi, ha neked ajándékozhatja országának javait! Miért? Mert annyira szeret, amennyire Fiát, Jézust szereti! Jézus azért imádkozott, hogy tudd: Isten annyira szeret téged, ahogyan őt szereti (ld. János 17:23), és ez a tudat biztonságérzetet és bátorságot adjon. Isten megváltott gyermekeként tiéd minden előny és juttatás, ami Isten családtagjainak jár (ld. Efezus 2:19).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-28722-7c28″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent I. Kallixtusz pápa, vértanú

Az üldözések időszakában nem is volt olyan egyértelmű, hogy nem szégyellem az evangéliumot. Kallixtus pápa sem szégyellte, ezért szenvedett vértanúságot. Ma sem mindig könnyű kiállni az evangélium igazsága mellett. Ma is szükség van Isten erejére, bátorságra, leleményességre.
SZENT I. KALLIXTUSZ pápa eredetileg ravennai származású rabszolga volt, akit keresztény gazdája (Karpoforusz) felszabadított, azonban zsidó vádak alapján Szardínia bányáiba került rabmunkára. Szabadulása után diakónus lett, és ő volt a róla elnevezett, a Via Appián levő temetőhely gondnoka, valamint az alsópapság felügyelője.
217-ben, Zefirin pápa halálakor ő lett a pápa. Mint pápa küzdött az eretnekek ellen és a megtérő bűnösök ellen szigorú eljárást követelő keresztények ellen, akik még ellenpápát is állítottak vele szemben, Hippolituszt.
222-es vértanúsága után a Via Aurélián temették el. Ereklyéit most a Santa Maria in Trastevere őrzi. Sírját 1960-ban megtalálták. Sírjának freskói vértanúságát ábrázolják.
Gondolkozz el!
Rabszolgából és rabból is lehet pápa, sőt szent! Isten kezébe kell tennünk sorsunkat!

bacskaplebania.hu

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]