A Gazprom nem mond le az Ukrajnát elkerülő gázvezeték megépítéséről

A Gazprom nem mond le arról, hogy Ukrajnát elkerülő gázvezetéket létesítsen, és a Déli Áramlat helyett Törökországon keresztül a görög határig vezető szállítási útvonalat építene ki – írta a Kommerszant című orosz napilap pénteken.

Az orosz állami energetikai cégnek ehhez meg kell győznie a tőle földgázt vásárló európai partnereket, hogy 2020 után a Nyugat-Törökországban megépítendő gázelosztóból vigyék tovább az energiahordozót és építsenek saját erőből gázvezetékeket Közép-Európába. A Gazpromnak 6 év múlva jár le ugyanis a jelenleg érvényes tranzitszállítási szerződése Ukrajnával – állapította meg az orosz újság.

Ha ez a „kemény stratégia” sikerre vezet, akkor megvalósul az, amit a Déli Áramlat feladatának szántak. Ha azonban a Gazpromnak nem sikerül megegyeznie a vásárlóival, akkor elveszíti európai szállításainak negyedét – tette hozzá a Kommerszant.

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap értesülése szerint az új gázvezetéket igen rövid idő alatt le tudják fektetni a Fekete-tenger alatt, a Törökországba vezető Kék Áramlattal párhuzamos útvonalon, majd Nyugat-Törökországon keresztül a görög határig menne, ahol gázelosztót létesítenének. A Gazprom és az orosz gázt jelenleg Ukrajnán keresztül beszerző európai cégek közötti szerződések többségében az ausztriai Baumgarten szerepel elosztó állomásként.

Ez a terv teljesen megváltoztatja a földgáz szállítási útvonalak kialakítását Dél- és Közép-Európában, valamint erőteljesen megnöveli a tranzit országgá váló Törökország geopolitikai súlyát – mutatott rá a Kommerszant cikke. A lapnak gázpiaci szereplők úgy nyilatkoztak, hogy mindez jelentős kockázatokkal is járna. Szerintük a Gazprom európai partnerei igényt tarthatnak arra, hogy a gázelosztó az ukrán-orosz határnál legyen, hogy az ukrajnai gázvezeték rendszert használhassák a továbbszállításra.

Ukrajnán keresztül a legtöbb orosz gázt Olaszország kapja: 25 milliárd köbmétert évente. Az ország ellátását a Kommerszant cikke szerint megoldaná a tervek szerint az Azerbajdzsánból Törökországon keresztül vezető Trans Anatolian Natural Gas Pipeline (TANAP) és az ahhoz kapcsolódó, Görögországon, Albánián át és az Adriai tenger alatt tervezett gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline) meghosszabbítása. Mindkét vezetéket 2018-ra akarják üzembe állítani.

Magyarország, Szlovákia és Ausztria felé azonban új, évi 20 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas csővezetéket kellene építeni. A lap szerint ugyanakkor van más megoldási lehetőség is: az Északi Áramlat gázvezetékből már így is eljut a gáz Csehországon át, az OPAL-on keresztül Szlovákiába és Ausztriába. A szállítást ott kellene megnövelni.

Szakértők kételkednek abban, hogy a Törökország irányába megépítendő gázvezeték szállítási teljesítménye elérheti a Déli Áramlat tervezett évi 63 milliárd köbméteres kapacitását. Ezzel kapcsolatban Volkan Ozdemir, energiapolitikával foglalkozó török szakértő szerint a Gazprom legfeljebb 40 milliárd köbméter gázt tudna az új vezetéken eljuttatni a görög határig. Ennek a fele a török piac igényeit látná el.