„Egyensúlyőrző gazdasági növekedés”
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés”
kiadványa 2014-ben és 2015-ben is rég nem látott, dinamikus gazdasági növekedést vetít előre.
A gazdaság szerkezete 2014 induló negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető. A termelési
oldalon a mezőgazdaság kivételével – ahol a bázishatás miatt zsugorodást regisztráltak – a
meghatározó nemzetgazdasági ágak növekedni tudtak. A legfőbb hajtóerőt az ipari termelés és a
tercier szektor jelentette. A felhasználói oldalon a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest
hangsúlyeltolódás tapasztalható a növekedési szerkezetben. Az export és az import közel azonos
ütemű bővülése mellett a külkereskedelmi aktívum nőtt, a nettó export így 0,5 százalékponttal
emelte az éves GDP-növekedés ütemét. Az egész gazdaság és így a belső felhasználás motorja a
beruházás volt, melynek növekedését az első negyedévben a versenyszféra vezérelte. A
foglalkoztatás és a reálbérek növekedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem bővült, ami a
gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3 százalékponttal járult hozzá
a gazdaság növekedéséhez.
Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben
és 2015-ben is dinamikus lesz, melynek elsődleges forrását a belső felhasználás erősödése biztosítja.
A nyolc éve nem látott mértékű várható teljesítmény fontos jellemzője ugyanakkor, hogy sem a
külső, sem a belső egyensúlyt nem veszélyezteti. A külkereskedelmi többlet fennmaradását a lassan
élénkülő nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg az idei évben a növekedés motorja a
beruházás, jövőre a fogyasztás lesz. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza
beindulni látszik, ami segíti a versenyszféra beruházásainak további bővülését, így a szektor tartósan
átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások vezérszerepét. A fogyasztás
növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja. A tartósan kedvező gazdasági
kilátások és az alacsony kamatkörnyezet következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának
emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a
mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre. A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési
horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után
záródhat. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP növekedés 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot.
Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A
korábbi közműdíjcsökkentések hatása és az újabbak bevezetése 2014-ben nyomott inflációs
környezetet eredményez, amihez hozzájárul a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása. Az elemzők
2015-ben az infláció fokozatos felpörgésére számítanak, melyet a bázishatások mellett az erősödő
belső kereslet vezérel, így az előrejelzési horizont végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A
nyomott inflációs környezet, valamint az EKB júniusban bejelentett likviditásbővítő csomagjának
következtében fennmaradó kedvező globális hangulat lehetőséget teremt az óvatos
kamatcsökkentés folytatására, melynek mélypontját ősszel, 2 százaléknál várják az elemzők.A kiegyensúlyozott pályán haladó növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási
képességét, sőt a GDP-arányos mutató idén jelentősen emelkedhet, köszönhetően az EU-transzferek
beáramlásának és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó
kamatnak. A költségvetés idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a kormányzati
előirányzatnál is kedvezőbb lehet, amihez hozzájárul az önkormányzati szektor kedvező pozíciója.