Parlagon maradnak-e a földek?

Tavalyhoz képest duplájára emelkedett az üzemanyagok ára, háromszor annyiba kerülnek a vetőmagok és a műtrágya, a javarészt külföldről behozott növényvédő szerek ára sokszorosa a korábbinak, míg a mezőgazdasági termékek ára legfeljebb másfélszeresére nőtt. Ilyen körülmények között érdemes-e az idén vetni Kárpátalján? – kérdeztük Őrhidi Lászlótól, nagydobronyi gazdálkodótól, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetőjétől.

– Nagydobrony határában sok föld már be van vetve korai burgonyával, bíznak benne a gazdák, hogy el lehet majd adni jó áron a termést. Nálunk egy hektár földet most 2000 hrivnyáért szántanak meg, a tárcsázás 1700 hrivnyába kerül, plusz a csírás krumplit is géppel vetik – itt vannak erre kialakított gépi eszközök –, ennek az ára hektáronként ugyancsak 1700 hrivnya. Arra a kérdésre: Ilyen árak mellett megéri-e korai burgonyával foglalkozni? – egyelőre még nem lehet válaszolni. A korai, primőrzöldségek esetében már van némi támpont, a termesztési költségek 2,5-szeresére emelkedtek a tavalyi évhez képest, míg a korai retek, uborka és hagyma piaci ára 1,5-szerese a tavalyinak.
A szemes termények esetében rosszabb a helyzet, mert az infláció ellenére januárban még 2 hrivnya, 2,10 volt egy kiló termény ára, akárcsak aratás után. Ez most április elejére 3 hrivnyára drágult, míg az inflációt követve több mint kétszeresére kellett volna drágulnia. A tavalyi árak mellett hektáronként átlagosan 2000 hrivnya haszon képződött. Időközben az üzemanyagok ára duplájára nőtt, a vegyszerek és a műtrágya ára is a valutaárfolyamokat követve csillagászati árakhoz közelít. 620-630 hrivnya ötven kiló ammóniumnitrát, ami tavaly 190 hrivnya volt. Egyelőre senki nem tudja, hogy mennyibe kerül majd egy mázsa termény aratáskor. A lakosság elszegényedik, a mezőgazdasági termékek iránt is csökken a kereslet, mivel itt színtiszta piaci viszonyok uralkodnak, az árakat emelni nem tudjuk. Ilyen időkben a korai primőrcikkek hátrább sorolódnak, olyan dolgokat vásárolnak főleg az emberek, amivel telik a has: rizs, tésztafélék, liszt.
A primőrtermelőknél a palántanevelés már rég folyamatban van, az hideghajtatásba hamarosan ki fog kerülni.
Kárpátalján a falusi emberek a gazdálkodást megszokásból és nem rideg számításból végzik, ehhez értenek. Egyébként volt már olyan Nagydobronyban a kilencvenes évek elején, hogy két évig sem voltak a fóliaházak behúzva, remélem, olyan újra nem lesz. Viszont azt gondolom, hogy amennyiben a jelenlegi termelési költségszint mellett maradnak a jelenlegi árak, az az idén Kárpátalján a mezőgazdaságot úgy tönkrevágja, ami után nehéz lesz helyrehozni. Elfogyhatnak a gazdálkodók tartalékai. Én bízom abban, hogy rövidesen javul majd a helyzet, de sokkal okosabbak leszünk majd ősszel.

Badó Zsolt