Tavaly hatmillió tonna burgonya ment kárba Ukrajnában

Ukrajnában jelentős a burgonya-túlkínálat. Tavaly közel 23 millió tonnát termeltek, a hazai kereslet viszont csak tízmillió tonna, amelyből ötmilliót a haszonállatok hízlalására használnak.

Szerhij Ribalko, az Ukrán Burgonyatermelők Szövetségének elnöke szerint tavaly közel hatmillió tonna burgonya került a szemétbe. Ennek a hatalmas pocsékolásnak az egyik oka, hogy Ukrajna nem rendelkezik megfelelő tároló hellyel a növény számára.
A burgonyatermesztés 95 százaléka családi gazdaságokban folyik. Ezzel is magyarázható a krumplifajták keveredése és a nem megfelelő tárolási körülmények megléte. Ennek eredményeképpen az Ukrajnában megtermelt burgonyának csak a 0,3 százalékát exportálják, s mindössze 0,01 százaléka kerül feldolgozásra, például chips készítésére.
„Az ukránok közel 21 milliárd hrivnyát fektetnek évente a burgonyatermesztésbe, és 13 milliárd a veszteségük” – mondta Szerhij Ribalko. Az elnök véleménye szerint csak a nagytermelők lennének képesek a burgonya árának minimalizására, s tudnának eleget tenni a szakszervezetek követelményeinek, valamint azok tudnák növelni az exportot és az újrahasznosítást Ukrajnában.
„Ha szakképzett termelők foglalkoznának a burgonyával, akkor csak 200 ezer hektár termőföldre lenne szükségünk” – mondta Szerhij Ribalko. Ezzel szemben a kultúrnövény termesztésére 2011-ben 1,6 millió hektárt, 2012-ben pedig 1,4 milliót használtak fel.
Ribalko egy igen érdekes kijelentést is tett: „Minél kevesebb burgonyát termesztenek magánterületen, annál nagyobb a nemzet jóléte”.
Mikola Hricenko, A piaci infrastruktúra fejlődése elnevezésű projekt vezetője elmondta: nem kell a végletekig menni, hanem maximálisan ki kell használni a jelenlegi helyzetet, hiszen annak nemcsak hátrányai, de előnyei is vannak. Úgy gondolja, hogy támogatni kell a mezőgazdasági szövetkezeteket, hisz azok megoldást jelentenének a termeléssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos problémákra.
Ennek kapcsán Hricenko a Krím-félszigeti Szadove példáját említette, melynek mindössze 86 lakosa van. A kezdetektől fogva saját stratégiájuk volt: közös erővel állították elő és értékesítették a megtermelt javakat. Az eredmény nem is váratott sokáig magára, hisz az említett szervezet tavaly csak az orosz piacra közel ezer tonna paradicsomot és másfél ezer tonna uborkát szállított.
El kell ismernünk, hogy Ukrajna mezőgazdasági termelésében jelentős szerepet játszanak a kistermelők, így nem elég csak figyelemmel kísérni az európai mezőgazdasági szakszervezetek mozgalmait, hanem példát is kellene venni róluk. Enélkül a zöldség- és gyümölcstermesztés problémái nem oldódnak meg.
Az egyik ilyen probléma az, hogy a megtermelt zöldségek 40százaléka nem ér el a fogyasztóhoz. Ezt a tényt Zenovij Szics, a mezőgazdasági tudományok doktora ismertette. Elmondása szerint Ukrajnában 460 ezer hektár termőföldet használnak zöldségtermesztésre, de csepegtető öntözéssel csupán 60-80 ezer hektárra lenne szükség.
A zaholovok.com nyomán.