A nyitott Biblia világa

Szimbolikus üzenete lesz a megújuló és bővülő Biblia Múzeumnak. Az egykori kazánház területe is a múzeum részévé válik – akik ellátogatnak majd ide, magukkal vihetnek a Biblia üzenetéből, Isten szeretetének melegéből.

Régen a budapesti Ráday utca 28. épületének pincéjében kazán volt, innen kapta a kollégium és az egész ház a meleget. Egy egész teológusgeneráció van még közöttünk, akik hordták, pakolták a szenet, hogy meleg legyen a házban.

– Többek között ezt a területet kaptuk meg arra, hogy bővítsük a Ráday Gyűjtemény Biblia Múzeumát, és létrehozzunk egy tematikájában és eszközeiben korszerű kiállítást – mondja a múzeum vezetője. Timár Gabriella úgy tudja, hogy Európában korábban egyedül Amszterdamban volt a budapestihez hasonló múzeum, de húsz év alatt számos bibliaház és bibliamúzeum, bibliai élménymúzeum alakult szerte a kontinensen.

Valóban eredeti

A Ráday utcai Biblia Múzeum eddig négy részre bontott hagyományos kiállítási formát követett: bibliai régészet, írás- és szövegtörténeti kiállítás, a magyar Biblia története és a mai modern nyelvekre lefordított bibliákból álló rész, összesen 100 négyzetméteren. Az időszaki kiállítások mindig „beszorultak” ebbe a kiállítási térbe.

– A látogatóknak lépésről lépésre mutattuk be a Biblia világát a régészeti anyagokkal kiegészítve. Elmeséltük, hogyan keletkezett a Szentírás szövege, hogyan készültek a nemzeti nyelveken írott bibliák, látható volt nálunk a Vizsolyi Biblia is, és számos régi, szép bibliafordításunk. Különös élményként élték meg a látogatók azt, hogy valóban eredeti Vizsolyi Bibliát láthatnak a tárlóban.

Aktuális üzenet, elavult forma

– Természetesen a legelavultabban kiállított Bibliáról is el lehet mondani a legizgalmasabb és legérdekesebb dolgokat, de be kell látni, hogy a kiállításunk felett eljárt az idő. Az üzenetünk a jövőben is ugyanaz lesz, de új kiállításon.

Ezért is jártunk a közelmúltban tanulmányúton Németországban, ahol számos érdekes tapasztalatot szereztünk arról, hogyan épülnek fel a korszerű, modern bibliamúzeumok – mondja Timár Gabriella.

Hajóztak már múzeumban?

A frankfurti bibliamúzeumban óránként váltják egymást a csoportok, özönlenek a fiatalok. A templomépületben kialakított bibliaházban igyekeznek a látogatókat minél jobban bevonni a kiállításba. Timár Gabriella egy Jézus korabeli hajót említ, amely egyszer nagyon alacsony vízállásnál került elő a Galileai-tó partján.

– A csónak rekonstruált változatát megszállta egy gyerekcsoport, a múzeumpedagógus pedig kihúzott a falból egy szekrényt, amelyben dobok voltak, és szétosztotta. A gyerekek ezekkel a hangszerekkel szelet kelthettek, különböző hangokat imitálhattak. Egyvalaki közülük Jézus szerepét játszotta a hajóban, és próbálták megfigyelni, hogyan lehet hangosabb az ő hangja, mint a vihar. A játéknak köszönhetően átélhették azt, amit a tanítványok Jézussal a hajóban.

Kiállítottak különböző régi használati eszközöket vagy nemes másolatokat is, amelyek nem minden esetben zárt üvegfalak mögött voltak, hanem megfoghatták, kipróbálhatták őket.

A látogatók így megtapasztalhatták például azt, hogyan lehet korabeli gabonaőrlő-kerékkel őrölni a búzaszemeket, milyen kemény munkát végeztek egész nap az asszonyok, hogy a családnak kerüljön kenyér az asztalára.

Mi kerül elő a rejtélyes falakból?

Az emberek általában nem olvasnak sokat a múzeumban – osztja meg tapasztalatát a budapesti bibliamúzeum vezetője.

– A modern kiállítások ezért úgy épülnek fel, hogy sok érintőképernyőt, falból kihúzható, lehajtható táblát alkalmaznak, így akit bővebben érdekel egy-egy téma, az olvashat róla, de a többieket nem terhelik a részletes információkkal.

A múzeumok falai tele vannak rejtéllyel, fiókokkal, eszközökkel, rejtett gombokkal, amelyeket megérintve mindig történik valami érdekes. Ezek az eszközök mindig csak kiegészítenek egy kiállítási részt, tárgyat, de nagyon fontosak. Komolyan kell venni azt a tényt, hogy a legmaradandóbb élmény mindig az, amelyben aktívan részt vehetünk. Mindig a kiállítás üzenetének átadására kell megkeresni az eszközöket.

Élménygazdag

Számos lehetőséget kínálnak arra a modern németországi múzeumok, hogy a látogatók tartalmasan tölthessék el az időt. Timár Gabriella nem győzi sorolni az élményeket, amelyeket átéltek: rekonstruált Gutenberg-nyomda, ahol valóban lehet nyomtatni, pénzérmék a bibliai korokból, három dimenziós makett a jeruzsálemi templomról, amelybe belevetítik az élettereket és az embereket.

Számára mégis az egyik legnagyobb élmény a münsteri Biblia Múzeum volt, amely talán elavultabb állapotban van, mint, amit most bontottak el Budapesten, azonban olyan régi bibliákat, kéziratokat, töredékeket, kincseket láthattak ott a tárlókban, amelyekért érdemes volt odautazni.

– A berlini Museuminsel sok látnivalót kínál.

A legtöbbet a Neues Múzeumról beszélnek az utóbbi években. A 19. századi múzeumépítészet egyik legjelentősebb alkotása, ahol már maga az épület is fontos üzentet hordoz, hiszen August Stüler munkáját kitűnő érzékkel tervezte újjá David Chipperfild, aki az emlékezés helyévé is tette az épületet, hiszen régi téglákkal újrafalaztatott, meghagyott komoly sérülésnyomokat a 20. századból.

Különös a múzeum látványa és benne a legmodernebb mai kiállítás, mindez együtt vált üzenetté, hiszen napjainkban inkább az üzenet megfogalmazása áll a középpontban, és eszerint kell berendezni a kiállításokat. Fontos volt megismerni olyan múzeumokat is, amelyek ha nem is pontosan a témához kapcsolódtak, de szépen bemutatták a mai múzeumi világot.

Ilyen élmény volt még Berlinben a Jüdisches Museum új épülete és kiállítása – mesélte Timár Gabriella.

Fontos példák

A németországi tanulmányút célja az volt, hogy megnézzünk bibliamúzeumokat, bibliai élménymúzeumokat és klasszikus bibliamúzeumot is. Lássunk olyan típusú intézményt, amilyen nálunk még nincs: láttuk a meersburgi, a frankfurti, és a münsteri Biblia Múzeumot, illetve élményúzeumokat – mondta Timár Gabriella. Szerinte a budapesti múzeum korszerűsítése és bővítése előtt fontos volt, hogy lássák, hogyan működnek máshol a hasonló intézmények.

– Nagyképűség lett volna minden előzetes tapasztalat nélkül azt mondanunk, hogy majd mi tudjuk, hogyan kell ezt csinálni. A szakmai alázat mindig fontos, ha valami újat szeretnénk létrehozni, meg kell ismerni mások munkáit is. Az út segített abban, hogy letisztuljanak a gondolataink, amelyeket magunkkal vittünk erre a négy napra és megfogalmazzunk azt, amit szeretnénk, amilyen a mi Biblia Múzeumunk lesz. Adottak sajátosságaink és lehetőségeink, ezzel élünk és dolgozunk majd a múzeum létrehozásában. Megkeressük a saját kifejezésmódunkat.

Mi van ebben az egy könyvben?

A megújuló Ráday utcai Biblia Múzeumban érződik majd a missziói parancs fontossága. Mert nem egy vallás, egy könyv üzenetéről beszélünk csupán. A múzeum nemcsak információ és élmény lesz, hanem annál sokkal több.

– Az új kiállításunk lehet bármilyen interaktív, modern vagy újfajta megfogalmazású, de az üzenet ebből az egy könyvből indul majd el és úgy érkezik meg, hogy a látogató hazatérve is szívesen vegye kézbe és olvassa a Bibliát.

Szeretnék az új múzeumban egy hagyományosabb magyar bibliatörténeti részt és kiállítást a Biblia szövegének keletkezéséről.

A kiállításhoz kapcsolódik a terveink szerint a Ráday Műemlékkönyvtár is, benne Lucas Cranach képével.

Lesz egy gyermeksarok is a „legkomolyabb” kiállítási egység mellett, hogy amíg például egy kisgyermekes család nézi végig a kiállítást, a legkisebbek is tartalmasan elfoglalhassák magukat a kiállítás számukra megálmodott részén.

A kiállítás következő szakasza, az élménymúzeum várja majd a látogatókat és benne a sok-sok gyermeket és fiatalt a pince szintjén: amikor elindulunk lefelé a lépcsőn, elgondolkodhatunk azon, amit eddig láttunk, a szép és zárt tárlókban lévő bibliákon.

Vajon mi van a Bibliában, hogy a 21. században még mindig teljes kiállítást merünk erre az egy könyvre alapozni?

Forrás: parokia.hu