Hálaadás a Bereg Campben

Az elmúlt szombaton sokan eljöttek a Kígyós-Nagybereg-Nagymuzsaly háromszög központjában, a Nap-hegyen felépített Bereg Campbe, hogy közösen adjanak hálát az itt táborozó sok száz gyermekért, az itt felépített, később leégett és újraépített épületekért, a támogatókért, az itt szolgálókért.A megjelenteket Simon Sándor, a Bereg Camp vezetője – aki családjával együtt 2007 óta életvitelszerűen itt lakik – üdvözölte, hálát adott Istennek és köszönetet mondott mindenkinek, aki gyors és hathatós segítséget nyújtott a 2009-ben felépült és 2016-ban leégett épület újraépítésében.
Az igét ezen az alkalmon Gert-Walter Buskies, a Gyermek-Evangelizációs Közösség (GyEK) európai igazgatója hirdette, aki maga is a táborban tartózkodott azon az emlékezetes október 1-jén, amikor a tűz elpusztította az épület tetőterét. Igehirdetésében nem csupán az újjáépítésért, de a tábor létrejöttéért is hálát adott, azt kérve, hogy legyen ez a belső felüdülés helye, ahol a gyermekek rátalálnak a tiszta forrásra, az élő vízre, s ahonnan Jézus Krisztussal indulhatnak tovább.
A Bereg Camp arra hivatott, hogy egy oázissá legyen minden gyermek számára, ahol minden vendég lehetőséget kap a személyes találkozásra az Úr Jézussal – kezdte a Bereg Campról tartott beszámolóját Sebastian Edelmann, a GyEK közép-európai térségi igazgatója. Aki felelevenítette, hogyan kezdték a táborozást 2000-ben a nagyberegi Nagy Gyula és családja által felajánlott, ezen a helyen található földterületén, milyen lelkes csapat kezdte és folytatja ma is a munkát, hogy a sokszor nagyon esős időszak mennyire próbára tette az itt sátorozókat, s ami végül is elindította a szervezőket, hogy imádkozzanak és építkezzenek. Bár üres zsebbel, de hittel lerakták az alapkövet, és Isten megmutatta jóságát: mindig küldött segítséget, és 2009-ben felépült az első szárny, majd 2011-ben lerakták a következő szárny alapkövét, 2016-ban felépült a hátsó épület… És jött az az emlékezetes tűzeset 2016. október elsején hajnalban, amelynek során leégett a főépület tetőtere. De az Úr velük volt: az épületben tartózkodó gyerekeket, felnőtteket sikerült kimenekíteni, testi sérülés nem történt, de hatalmas anyagi kár keletkezett, és a táborban tartózkodók személyes holmija is odaveszett.
A tűzoltóság mellett a KRE Diakóniai Központja is azonnal segítséget nyújtott. És szinte már másnap érkeztek a felajánlások az újjáépítéshez. Közel negyven országból jött támogatás, hathatós segítséget nyújtott a magyar kormány is, így következő év júliusában újra fogadhatták a gyermekeket. Mint az előadó fogalmazott, Isten meghallgatta az imáikat, és még többet is adott, mint kértek, hisz mára egy még modernebb és kényelmesebb központ várja itt a Jézus lábainál feltöltődni vágyókat. Ezért adunk hálát ma és minden nap, mondta.
A tűzesettel az Úr figyelmeztetett, hogy álljunk meg ebben a rohanó világban és fogjunk össze, hogy egy nagy családként tudjuk Isten országát építeni – fogalmazott Nagy Béla. „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk” – intett Pál zsidókhoz írott levelének szavaival a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) főgondnoka, a Diakóniai Központ igazgatója.
Ami az embereknek lehetetlen, az Istennél lehetséges. Ezt tapasztaljuk meg Kárpátalján, gyülekezeteinkben és itt, a táborban is, ahol ezrek kaptak „útbaigazítást” – kezdte köszöntőjét Zán Fábián Sándor. A KRE püspöke hálás szívvel mondott köszönetet, hogy Isten megadta azt az összefogást, amivel újjáépülhetett ez a központ. Ébredésre van szükség, mondta, hogy ezt a helyet Isten lelke töltse be, ami a halálból az életbe visz.
A magyar kormány a keresztény értékeket támogatja, hisz az tartott meg bennünket ezer éven át, és az tart meg a jövőben is, hangsúlyozta Bezzeg Tamás ungvári magyar konzul, aki örömmel állapította meg, hogy a magyarországi támogatás jó helyre került, itt olyan közösséget építenek, amely közelebb hozza eymáshoz az embereket, népeket.
Szeretnénk ezeket az épületeket Isten szolgálatába állítani, fogalmazott Simon József, a GyEK kárpátaljai vezetője, aki humorral fűszerezett előadásban számolt be a kezdetekről, s aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy az önkéntes munkatársak nem csupán a táborban, de egész évben harcolnak a gyermekekért, hirdetik számukra az örömhírt.
A köszöntéseket követően, illetve az előadások között a kibővült, mezővári Kovács család és a sárosoroszi Gáti Gyöngyi alkotta KRISZ együttes szolgált lélekmelengető énekekkel.

Marton Erzsébet