Július 24-e Árpád-házi Szent Kinga emléknapja

Ezen a napon az Árpád-házi magyar királylányra, IV. Béla magyar uralkodó és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő első gyermekére, a Lengyelországban és Litvániában is nagy tiszteletnek örvendő Szent Kingára, Szent Margit és Boldog Jolán nővére emlékezik a magyar és a lengyel egyház és más lengyel-magyar közösségek.

Kingát gyermekkorától mély vallásosság jellemezte, fiatalon szüzességi fogadalmat tett, mégis amikor 1239-ben Boleszláv lengyel fejedelem feleségül kérte, a kor parancsának engedelmeskedve Lengyelországba ment. A jövendő ifjú lengyel királynét fényes diadalmenet kísérte Esztergomtól Krakkóig. Kérésére királyi férje tiszteletben tartotta szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tisztasági fogadalmat tett.

Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal segítette Lengyelország újjáépítését.

Férje 1279-ben bekövetkezett halála után vagyonát szétosztotta a szegények között, és az ószandeci klarisszák kolostorába lépett. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Itt hunyt el. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, II. János Pál pápa 1999-ben pedig Ószandecen szentté avatta.

Az életéről szóló írásokban ez olvasható: „Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve Kinga – szülei bőkezűségéből – sok aranyholmit vitt magával. Ezeket mennyei jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte, az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből – mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta vonzódott – a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön. A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré.”

Ezen a napon a budapesti Lengyel Intézet szervezésében gazdag kulturális nemzeti és keresztény műsorokkal emlékeznek Szent Kingára.

Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi templom mellett állították fel 2002-ben. 2008-ban szentelték fel wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható.

Pápán gyógyintézetet neveztek el róla, Esztergomban utca őrzi a nevét. 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templomban ereklyéjét is elhelyezték.

Ugyanígy Lengyelország-szerte őrzik emlékét, hiszen Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, bár életét kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.

A wieliczkai sóbányában Szent Kinga tiszteletére kápolnát avattak, amelyet „föld alatti templomnak” is hívnak, és főként a szent ereklyéinek őrzésére szolgál. Ez a sóbánya egyik legnagyobb különlegessége, mivel ez a terem a világ legnagyobb föld alatti temploma. 101 méter mélyen van, hossza 54 m, szélessége 18 m, magassága 12 m. Padlója egységes sóból faragott lapokból áll, a hatalmas sókristályokból összeállított csillárok a mennyezetről 12 m-re lógnak le. A kápolnát az Újszövetségből vett jelenetek sóból kifaragott domborművei díszítik, többek között a „Menekülés Egyiptomból”, „A tizenkét éves Jézus tanít a templomban”,  az „Utolsó vacsora” és egy több mint százéves betlehem. A főoltár, Jozef Markowski alkotása, Szent Kinga szobrát, és a két mellékalak, Szent József és Szent Kelemen szobrát tartalmazza.

A tavalyi év őszén egyházi ünnepség keretében helyezték el Árpád-házi Szent Kinga csontereklyéjét a nyugat-lengyelországi Wroclaw városa belvárosában álló barokk kori – a lengyel, magyar, litván zászlóval feldíszített – Jézus Szent Neve templomban. A Maciej Józefowicz atya, Alsó-Szilézia egyetlen magyar nemzetiségű lelkésze által bemutatott szentmise elején a templom plébánosa, Arkadiusz Krzyzok kiemelte: Szent Kinga arra tanítja a lengyel és a magyar nemzetet, valamint az egész európai kontinenst, hogyan lehet nehéz időkben, a történelem viszontagságai közepette békésen és bátran építeni a keresztény értékeken alapuló közjót.

Imádkozzunk Szent Kinga közbenjárására az európai békéért, valamint a keresztény értékek védelméhez szükséges bátorságért!

Forrás: Felvidék.ma
Nyitókép: Szent Kinga, Gonzales Gábor és Fűri Judit üvegművészek alkotása (Fotó: kozterkep.hu)